Calvin Synod Herald, 1986 (86. évfolyam, 1-6. szám)
1986 / 5-6. szám
CALVIN SYNOD HERALD — 30 -REFORMÁTUSOK LAPJA Magyar református közösségek A Magyarországi Református Egyház negyedévenként megjelenő folyóirata, a Confessio 1986/3. számát a határainkon kívül élő magyar reformátusságnak szentelte. E kisebb-nagyobb lélekszámú közösségek történetéről, mai életéről olvashatunk az írók, társadalomkutatók, egyházi személyiségek tanulmányaiban, és megismerhetjük a Magyarországi Református Egyház törekvéseit is a kapcsolatok kialakítására, illetve fenntartására. Mindemellett recenziókkal, gazdag irodalmi válogatással is szolgál a folyóirat. A szomszédos szocialista országokban élő magyar nemzetiségű reformátusok egyházi életének elmúlt négy évtizedéről Dobos László Gábor szociológus közöl öszszefoglalót. Az első világháborút lezáró trianoni béke következtében a szomszédos országokhoz több mint hárommillió magyar került, akik kisebbségi életük mellett, vallási életüket is mint kisebbségivé lett egyházak hívei élték és élik. A becsült adatok alapján Csehszlovákiában, a Szovjetunióban, Romániában, Jugoszláviában és Ausztriában mintegy 1 100000 a református hitű magyarok száma. A Szlovákiai Református Keresztény Egyház a csehszlovákiai magyar és szlovák reformátusok egyháza. Szlovákia területén hét egyházmegye van (pozsonyi, délnyitrai, észak-nyitrai, besztercebányai, nyugat-kassai, kelet-kassai, eperjesi). A lelkészképzés Prágában folyik, évente négyöt magyar hallgató végez. Az egyház hivatalos lapja, a Kálvinista Szemle 1930-ban indult, s a „hontalanság évei” után 1951- ben jelent meg először magyarul. A Kárpátalján élő magyar reformátusok egyháza a Kárpátontúli Református Egyház. A mintegy 70 ezer lelket számláló magyar reformátusságot 20 lelkipásztor gondozza. Súlyos gond a lelkészutánpótlás kérdése, ezért tárgyalások folynak a magyarországi képzésről. A Kárpátontúli Református Egyház és a magyarországi közötti kapcsolat mélységét mutatja, hogy 1977-ben és 83-ban több ezer magyar nyelvű teljes Bibliát és énekeskönyvet juttattak el ajándékként a kárpátaljai gyülekezetekhez és kölcsönös látogatásokra is sor kerül. A romániai magyar református egyház a „Románia Szocialista Köztársaságban lévő Református Egyház” hivatalos nevet viseli. Két egyházkerülete: a kolozsvári (volt erdélyi) és a nagyváradi (volt királyhágó-melléki). Az elsőben 8 egyházmegye, 406852 református és 444 lelkész, a másodikban 5 egyházmegyében közel 300000 és 254 lelkipásztor van. A református és a magyar evangélikus egyház közösen jelenteti meg a Református Szemle című kéthavonkénti folyóiratot. 1980-ban a Református Világszövetség tízezer magyar nyelvű Bibliát adományozott a romániai magyar reformátusoknak, ebből ezret a Magyarországi Református Egyház. A romániai és a magyar egyházak közötti kapcsolat a személyes látogatásokban is megnyilvánul. 1981-ben dr. Bartha Tibor és dr. Tóth Károly püspökök jártak ott. A jugoszláviai magyar reformátusok egyháza a Jugoszláv Református Keresztény Egyház három egyházmegyére tagolódik: bácskai, bánáti és baranya-szlovéniai. A magyar reformátusok száma 22 ezer körül van. Saját lelkészképzés nincs, ezt a budapesti és debreceni református teológiai akadémián, vagy más országokban oldják meg. Az egyház kiadványai közül legjelentősebb a Református Élet című lap. A burgenlandi református magyarokról szólva Gyenge Imre a széles körű és tartalmas egyházi kultúrmunkát emeli ki. Az egyházi szolgálat minősége, a kultúrális munka tartalma és kivitele nem ízlés dolga, hanem a túlélés kérdése — fejtegeti. „Nem azért ragaszkodunk a magyar nyelvhez, mert nem tudunk németül, hanem ezen a módon járulunk hozzá, hogy a magyar kisebbség léte hitelt érdemeljen” — írja Gyenge Imre. A Párizsi Magyar Református Egyház nemrégiben elhunyt lelkipásztora, Kulifay Imre vallomásából idéz Nagy János a tisztelgő emlékezésben: „Nem elsodort falevelek, hanem élő rügyek vagyunk, kikben továbbélnek a hitnek, a szeretetnek, a magyar fa törzsének áldott erői.” Pomogáts Béla cikke a nyugaton élő magyar írók, költők sajátos helyzetével, a magyarországi irodalmi életben egyre jobban kibontakozó jelenlétével foglalkozik. A kanadai lelkész, Komjáthy Aladár monográfiáját Rácz István ismerteti. A kitántorgott egyház az USA-ba és Kanadába kivándorolt magyarországi reformátusok egyházszervezeti és politikai kérdéseit foglalja össze a 19. század végétől napjainkig. A tudomáyos szempontból és a közgondolkodás formálásában egyaránt igen értékes könyvet a Református Egyház Zsinati Sajtóosztálya jelentette meg. A magyar egyházak tevékenysége a magyar nyelv és kultúra ápolásában címmel Ujszászy Kálmán professzor a következőket írja: „Én hiszek az észak-amerikai, de bárhol másutt létesült magyar diaszpóra jövőjében. Abban, hogy a magyar diaszpóra előbb mint nyelvi és kultúrális, később mint a származástudatot biztosító, ébrentartó etnikai életkeret megmarad.” Újszászy Kálmán előadása 1985 augusztusában a Veszprémi Anyanyelvi Konferencián hangzott el, mint ahogy a két következő is: Harsányi Andrásé „A magyar reformátusok élete az Egyesült Államokban és a gyökérkeresés” címmel és Trombitás Dezsőé: Egyház és az újonnan jöttek címmel. Mind a ketten gyakorló lelkészek, saját tapasztalataikról számolhatnak be, s amit elmondanak, rendkívül elgondolkoztató. Petővári Ágnes Püski Sándort köszönti 75. születésnapján, felvázolva a magyar kultúra következetes terjesztőjének tevékeny életútját. „A lehetőségek adta körülmények megszabták és megszabják ugyan a kapcsolatot a lelki anya és a világra szórt gyermekek között - - írja Medyesy László —, de az érzelmi, történelmi és teológiai szálak, ha szakadozva is, de megmaradtak és ezek ma is egymás számontartására figyelmeztetnek.” Ez indította Medyesy László északamerikai magyar református lelkészt arra, hogy kollégájával felkeresse a Dél-Amerikában élő magyar reformátusokat Argentínában, Uruguaybanés Brazíliában. Élményeiről, az egyházak felelős szerepéről, nehéz, küzdelmes életéről számol be érdekes cikkében. Az írások sorát az Országos Széchenyi Könyvtár keretében működő Magyarságkutató Csoport céljainak, törekvéseinek ismertetése zárja. Ismert statisztikák szerint 15 millió magyar él a földkerekségen, kétharmaduk az anyaországban, egyharmaduk a szomszédos országokban kisebbségben, mint nemzetiség, valamint szerte a világon elszórtságban, szórványként. A Magyar Református Egyház — mint a Confessio vállalkozása is mutatja — kötelességének tartja a kapcsolatok erősítését, a segítségnyújtás lehetőségeinek további bővítését. Magyar Hírek (zíka) Karácsonyi kérések A pásztorok lábát add nekem, hogy hozzád siethessek sebesen! És a napkeleti bölcsek kezét, hogy szívem, kincsem letegyem eléd! Angyalok hangját, hogy mindenkinek örömhírt és békességet vigyek! S Mária igét megőrző szívét: hadd legyek, Jézus, örökre tiéd! Horst Orphal után németből Túrmezei Erzsébet
