Calvin Synod Herald, 1985 (85. évfolyam, 1-5. szám)
1985-10-01 / 5. szám
CALVIN SYNOD HERALD — 14 — REFORMÁTUSOK LAPJA PANORÁMA Kié Körösi Csorna Sándor? Magyar Cserkészszövetség Fölöttébb lassan, de elérkezett hozzánk a Magazin című bukaresti hetilap idei 21. száma, benne e kurta-furcsa közleménynyel: “Az egy ideig Tibetben élő utazó, aki 1834-ben az indiai Kalkuttában kinyomtatta az első tibeti-angol szótárt, valamint a tibeti nyelvtant, a román Alexandru Sama volt. ” Először némi honfibú lebegett át lelkemen, lám milyen pechesek vagyunk mi, magyarok: Bolyai János felfedezi az “abszolút geometriát”, s tőle függetlenül Lobacsevszkij is ugyanerre a gondolatra jut, s íme, most kiderül, hogy nem a székely Körösi Csorna Sándor adta ki az első tibeti-angol szótárt, 1834-ben, hanem ugyanabban az esztendőben Alexandru Sama egy még elsőbb szótárt alkotott e nemben (prímül dictionar tibetan-englez). Nekiestem a főbb román lexikonoknak és enciklopédiáknak, hogy megtudjam, ki ez a Sama, aki elvette Körösi Csornától az elsőséget, de hamar kiderült, hogy domnul Sama nem létezett, pusztán annyi történt, hogy Körösi Csorna Sándort románosították meg a bukaresti Magazinban. Lehetséges, töprengtem tovább, hogy újságírók azzal a szándékkal ülnek le egy írógép mellé, hogy most azután — jaj a tényeknek! — lódítunk egy vaskosát? Nyilván lehetséges. Én mégis azt hiszem, hogy Körösi Csorna románosításának más fő oka lehetett. Fel kell tételeznem, hogy a bukaresti Magazin szerkesztői azt hiszik, még tart a vallásháborúk kora, amikor is a cuius regio, eius religio elve érvényesült; akié a tartomány, azé a vallás. Ha a földesúr katolikus volt, tűzzel-vassal pápistává tette jobbágyait, ha a vidék református főúr kezére került, nem nyugodott addig, amíg meg nem reformáltatta parasztjait is. Csakis ilyen alapon hihetik a Magazin szerkesztői, hogy mivel Erdély egy idő óta Romániához tartozik, a magyar történelem klasszikus erdélyi alakjai is automatikusan — románokká avanzsálnak. Felhívjuk a Magazin szerkesztőinek figyelmét arra, hogy a XVI. század, s vele a vallásháborúk kora elmúlt, legalábbis a világ józanabb vidékein. A vallási, a politikai, a nemzeti fanatizmus őrjöngése sok helyütt még tart ugyan, s tőlünk nem is messze még iszonyú rémdrámák zajlanak, de az értelmes emberek feladata nem a fanatizmus szítása, hanem csitítása, leszerelése... Fekete Sándor lllllllltlllllltltllllllllllllllftllllllllllltatiaaaaaiaaaaaBaaaaaaaaaaBaBiaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBaaaa ......... Rovásírásos nyelvemlék Elmaradt a várt szenzáció február végén a Magyar Tudományos Akadémia nagyelőadójában, amikor Róna-Tas András szegedi nyelvészprofesszor ismertette a szarvasi lelet megfejtését. Nem ómagyar, hanem ótörök nyelvűnek bizonyult az a rovásírásos szöveg, amelyet Juhász Irén régész ásatásán fordított ki a földből az ásó 1983. április 27-én. Éppen egy női sírt bontottak ki egy avarkori temetőben, amikor a csontváz mellett egy hasáb alakú csont tűtartót leltek. A parányi piperetárgy — kisebb egy gyufásskatulyánál — vésett volt, mint több hasonló darab, amelyet e korból magyar múzeumok őriznek. Hamarosan kiderült azonban, hogy értelmes, összefüggő szöveget karcoltak rá; 59 betűjelet, a leghosszabb rovásírásos nyelvemléket, ami eddig Magyarországon az avar évszázadokból előkerült. A szarvasi tűtartón egy olyan fohász áll, amelyet rituális imaformulaként véstek a csontra: a szöveg átkot mond ki a tulajdonos ellenségeire. Ezáltal a tűtartó amuletté, védőtárggyá vált. Egészen más funkciója volt az újraértelmezett nagyszentmiklósi szövegnek. Közülük a leghosszabb — állítja Róna-Tas András — fogadalmi felirat. Vele azt közölte tulajdonosa, hogy tovább építi Bujla (esetleg Böjle) zsupán várát. Más, rövidebb szövegtöredékekből egy Theodor(usz) névalakot lehetett leolvasni. A magyar nyelvész megfejtéseit azzal adta át a tudósok kritikájának, hogy a szarvasi lelet a legrégebbi ótörök feliratok egyike, s léte nagy érték a magyar nyelvtörténet szempontjából is, mert most már feltételezhető, hogy elődeink a török jövevényszavak egy részét már itt, a Kárpát-medencében vették át. lllllllltlllllllllimillllimflllMIIIIHIIItllllllllltlllllHIIIHIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIMintI A budapesti Parlament Az 1880. évi LXIII. törvénycikk rendelte el az országgyűlés mindkét házát befogadó Országház építését. A pályázatra 20 terv érkezett be, végül azonban Steindl Imre átdolgozott terveit fogadták el 1884- ben. Pont száz évvel ezelőtt — 1885-ben — esett meg az első kapavágás, mellyel megkezdődött az impozáns épület megalkotása. Teljes egészében csak 1904-re készültei. Ma évente 100—150 ezer látogató csodálja meg az egyik legszebb európai parlamentet, amelyről kevesen tudják, hogy Európa első távfűtésű épülete volt. A teljes külső panorámában nem sokáig lehetett gyönyörködni, hiszen az első állvány már 1928-ban felkerült az épületre. A tatarozás azóta is folyamatos a épület hatalmas méretei miatt. Mire az egyik felén befejezik a csinosítást, a másik oldalon már kezdhetik elölről. Űjabb tankönyv Vázlatos magyar történelem címmel újabb tankönyv jelent mega Magyar Cserkészszövetség kiadásában, meyre valóban nagy szüksége van a külföldön élő magyar fiataloknak. Bócsay Zoltán, a könyv szerzője, nyilván jól ismeri fiatal olvasóit; olyan kézikönyvet adott kezükbe, mely jól áttekinthető és könnyen érthető. Jövendő cserkészvezetőknek elengedhetetlen fontosságú, “hivatalos” tankönyve lesz az ún. magyar érettségire. A 110 oldalas, ízléses kivitelezésű könyv olvasásánál először is az ügyes, áttekinthető beosztás tűnik fel. Írója szem előtt tartja mindvégig, hogy kinek ír: a külföldön élő nemzedéknek. Mondatai egyszerűek, rövidek, érthetőek. A nehezebb szavakat *-gal jelöli a szövegben és azokat a könyv végén szómagyarázattal ismerteti. Az egész könyv jól olvasható mindenkinek és nem csak a cserkészeknek válik hasznára: felfrissíti ismereteit azoknak is, akik régen nem foglalkoztak már a magyar történelem adataival. Igen örvendetes, hogy részletesen foglalkozik a magyar alkotmány fejlődésének alapkövével, a Szent Korona tanával. A könyv 15 fejezete felöleli történelmünk minden fázisát, kezdve a Kárpát medence földrajzijellemzésével, régebbi lakóival — a honfoglaláson át végig egészen napjainkig. A könyv maga ugyan sűrített, de mondanivalója több, mint ami a magyar történelmi mondakör elbeszéléseiben található. Bócsay Zoltán őszintén és tárgyilagosan tárja fiatal olvasói elé történelmünk közel 1100 évét. Számos térkép szemlélteti Magyarország határait, tartományait különböző korszakokban. Minden fejezet után ún. “ismétlő kérdések” vannak beiktatva, öszszefoglalva egy-egy fejezet lényegét. A könyv végén található “uralkodók táblázata” és a magyar történelem fontosabb évszámainak feltüntetése ugyancsak lényegesen hozzájárulnak a könyv használhatóságához. Vannak a könyvnek hiányosságai? Minden bizonnyal, hiszen emberi munka nem lehet egészen tökéletes. De a szerző nem is tudományos munkának szánta könyvét, hanem régóta meglévő hiányt igyekszik pótolni és ezt kitűnően megteszi. Előszavában Bócsay Zoltán ezt mondja: (A könyv) “...célja, hogy a tanulót, olvasót magyarságában necsak érzelmileg, hanem értelmileg is megerősítése” és ezt a célt minden bizonynyal el fogja érni. Űj templom Űj templommal gazdagodott Debrecen. A Nagy Sándor-telepen, a Pósa utcában épült fel az új református templom. 1983 decemberében kezdődött meg az alapozási munka, s alig másfél év alatt el is készült a székely templomokéhoz hasonló stílusirányzatot képviselő kis templom, melynek 18,5 méter magas a tornya. A homlokzati, modern op-art mintás üvegablakok mintázata a Nap körvonalait idézi. (Hazai Tudósítások)
