Calvin Synod Herald, 1983 (83. évfolyam, 2-4. szám)
1983-04-01 / 2. szám
CALVIN SYNOD HERALD-9 — REFORMÁTUSOK LAPJA Egyházkerületi hírek HATÁROZAT ERDÉLY ÜGYÉBEN A Református Világszövetség Észak-Amerikai Tanácsa komoly aggodalmát fejezi ki, hogy Romániában a magyar kisebbségi nép emberi jogainak a megsértése új mélypontot ért el. A román titkos rendőrség 1982. november 6—7. napjain letartóztattak vezető értelmiségi személyeket, közöttük Szőcs Géza költőt, Kertész Attila színészt, Ara-Kovács Attila írót, Tóth Károly tanárt, stb., akiket azzal vádolnak, hogy a Helsinki Egyezménnyel Foglalkozó Madridi Tanácskozásra beadványt készítettek és küldtek el és kultúr-gyilkossággal vádolták a román kormányt. A Református Világszövetség Észak-Amerikai Tanácsa javasolja, hogy: 1. Az Egyesült Államok kormánya vonja meg Romániától a kedvezményezett államok kiváltságát. ha a Romániában élő kisebbségi magyar nép alapvető emberi jogait nem biztosítja. 2. A Polgári és Vallásos Szabadsággal Foglalkozó Bizottság dolgozzon ki egy javaslatot a kisebbségek közösségi jogairól, mert ez az emberi jogok minden nemzetközi egyezményéből hiányzik. 3. A Református Világszövetség genfi központja továbbra is kísérje figyelemmel a romániai helyzetet, keresse meg ott a bebörtönzött magyar reformátusokat (pl. Nt. Hegyi Istvánt), és Romániában élő testvéreinknek segítsen, hogy politikai és vallásos jogaikat gyakorolhassák. 4. A Református Világszövetség Európai Tanácsa vizsgálja meg ezt a kérdést és tegyen lépéseket a helyzet javítására. * Idézet az “Ellenpontok" 1982. szeptemberi számából: “Helyzetünk megváltoztatásának esélyeit a leglényegesebben érinti az a tény, hogy a nemzetközi egyezmények nem foglalnak állást a kisebbségek kollektív jogaival kapcsolatban ... Megfeledkeznek azokról az értékekről, amelyeket egy nemzetiségi kisebbség, tradíciókra viszszavezethetően, sajátos kultúrájában és kollektív egyéniségében hordoz. Ezen értékek külön jogvédelmet érdemelnének ...” *** FELHÍVÁS a Szentmihályiné Szabó Mária mellszobra ügyében Ismeretes, hogy Szentmihályiné Szabó Mária, a két világháború közötti évek egyik legnépszerűbb írónője, Leányfalun a Református Szeretet Otthonban 1982. június 24-én életének 94. évében meghalt. Az írónő református lelkészi családból származott. Nemcsak édesapja volt esperes, hanem nagyapja is ref. lelkipásztor volt, s felmenő és oldalági rokonai között is sok érdemes magyar református lelkész emlékét tisztelhetjük. Szentmihályiné Szabó Mária áldásos műveivel a múltban igaz nevelő munkát végzett, de ma és remélhetőleg a jövőben is nagy hatást gyakorol olvasóira pozitív vallásosságában gyökerező hitével, meleg és jóságos asszonyiságával, s a realizmus kifinomult eszközeivel megírt regényei által. Éleslátásával úgy formálja meg hőseit, hogy azok beleviszik az olvasóba a magyar faj és táj olthatatlan szerelmét. Nevét, értékes és maradandó munkásságát ezért szeretnénk megörökiteni az utókor számára is. Elhatároztuk hát, hogy síremléket, bronz mellszobrot és ahol élt s alkotott, emléktáblát állítunk fel Magyarországon. Bronz mellszobrát ünnepélyesen 1983. június 24-én, halálának első évfordulóján a Ráday könyvtárban szeretnénk leleplezni. E nemes célból kérjük gyülekezeteinket és főként nőegyleteinket, melyeknek Lorántffy Zsuzsannájáról éppen Szentmihályiné Szabó Mária Dr. Lékai László bíboros prímás, esztergomi érsek január 16-án ünnepi szentmisét mutatott be Árpádházi Szent Margit tiszteletére a margitszigeti romoknál. Margit, IV. Béla magyar királynak — uralkodott 1235 és 1270 között — a leánya volt. Béla, akit második honalapítóként tisztelünk, megfogadta, hogyha az ország “túléli” a tatárjárás pusztításait, leányát, Margitot domonkosrendi apácának adja. Margit (1242—1271) az egykori Nyulak-szigetén épített kolostorban élte önfeláldozó életét, vállalva a szegények segítését, a betegek gondozását. XII. Pius pápa 1943-ban avatta szentté Árpádházi Margitot. * A múlt évben az evangélikus egyház több mint 10 millió forintot fordított az építkezésekre. Ennek az összegnek a legnagyobb részét a gyülekezetek adták, de komoly terhet vállalt az Országos Műemléki Felügyelőség és a Lutheránus Világszövetség is. * A Református Sajtóosztály kiadványai sorában két érdekes kötet jelent meg a közelmúltban. Arany János halálának 100. évfordulójára adtak ki egy szép kis minikönyvet. Arany János a debreceni Református Kollégium diákja, majd hosszú ideig a nagykőrösi református gimnázium tanára volt. Szintén a Református Sajtóosztály adta ki Charles Dickens: Urunk élete (The life of Our Lord) című könyvét. Az író saját gyermekeinek írt kéziratos műve angolul is csak 1934-ben jelent meg először, s azóta sehol sem adták ki. * Az Új Ember című magyar katolikus hetilap érdekes cikket közöl a jugoszláviai Újvidék (Növi Sad) Hitélet című magyar nyelvű katolikus folyóiratáról. A lap szerkesztője Huzsvár László, a város központjában álló neogót stílusú katolikus templom plébánosa. Huzsvár Lászlónak mintegy 30 ezer. többségében magyar híve van. A Hitélet című lap 1963 óta jelenik meg, jelenleg 32 oldalon, 19 ezer példányban. * Budapest-Pestimre Baptista Gyülekezete 230 ülőhelyes új templomot épített. A templom berendezve mintegy 35 ezer dollárba került, ebből 21 ezret az építő — száztagú — gyülekezet tagjai adtak össze, a többit más baptista gyülekezetek adományaiból és hitelekből fedeztek. Az építés viszonylagos olcsósága abból adódott, hogy a gyülekezet tagjai sok önkéntes munkát végeztek az építkezés során. Az új templom felavatásán résztvett a helyi plébános, a helyi református gyülekezet lelkésze, valamint a kerületi Hazafias Népfront elnöke is. A pestimrei templom egyike volt az utóbbi öt évben felépített vagy felújított 40 baptista templomnak. * Ez év februárjában magyar püspökkari körlevél jelent meg a katolikus középiskolákról. Nyolc katolikus gimnázium működik Magyarországon, hat közülük diákotthonnal is rendelkezik. A körlevél a katolikus iskolák és diákotthonok korszerűsítését tartja a legfőbb feladatnak. Az 1982. évi gyűjtések alkalmával majdnem öt és fél millió forint gyűlt össze az iskolai célú adomáírt egy nemrégiben újból kiadott regényt, hogy tervünk megvalósításához szíves adományaikkal járuljanak hozzá. Az adományokat kérjük egyházkerületeink pénztárába eljuttatni. Szíves közöntéssel az Ü rban Ábrahám Dezső Bütösi János az Amerikai Magyar a Kálvin Egyházkerület Ref. Egyház püspöke (U.C.C.) püspöke nyokból. Ebből az összegből másfél millió forintot a rászoruló diákok szociális segélyezésére fordítottak, és majdnem négy millió forint jutott a nyolc iskolaépület védelmére vagy fejlesztésére. A győri bencés gimnáziumban tetőtérbeépítés történt, a pannonhalmi diákotthont komfortosították, az esztergomi gimnáziumban új lépcsőházat építettek, Szentendrén új tantermet és előadótermet adtak át. A budapesti piarista gimnáziumban korszerű tornaterem épült, Kecskeméten általános külső és belső tatarozás valósult meg. A budapesti leánygimnáziumnak a tetőszerkezetét hozták rendbe, Debrecenben pedig megkezdődött az új kollégium építése. Február 13-án — az elmúlt évekhez hasonlóan — az ország minden katolikus templomában perselyes gyűjtést rendeztek az iskolák támogatására. Egyéni adományokat is el lehet juttatni a nyolc magyar katolikus iskolának, melyek a következők: Bencés Gimnázium (Pannonhalma), Czuczor Gergely Bencés Gimnázium (Győr), Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium (Esztergom), Ferences Gimnázium (Kecskemét), Patrona Hungáriáé Leánygimnázium (Budapest), valamint a Svetits Leánygimnázium (Debrecen). * II. János Pál pápa február 7-én magánkihallgatáson fogadta dr. Lékai László bíboros prímást, esztergomi érseket. A magyar bíboros prímás részt vett az új kánonjogi kódex bemutatására rendezett vatikáni ünnepségen. Lékai bíboros a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjas papjaival is misézett a vatikáni magyar kápolnában. * Harminc éve alakult meg a budai evangélikus szeretetintézmények keretében a fogyatékos gyermekek otthona. Jelenleg 100 fogyatékos gyermek részesül itt gondozásban. Az idén jelentősen bővítik az otthont, új lakótermek, műhelyek, foglalkoztatók, öltözők, mosdók, tan-konyha, orvosi rendelő építésére kerül sor. A bővítés költsége mintegy 6 millió forint, amelyhez az Egészségügyi Minisztérium 2 millió, a Lutheránus Világszövetség pedig 800 ezer forintot ajánlott fel. * A Magyar Könyvtárosok Egyesülete XIII. vándorgyűlésén — 1981-ben — megalakult az Egyesület Levéltári Szekciója. A tanácskozás anyagáról kiadott füzet ismerteti az egyházi levéltárakat is. A Református Egyház levéltárait (Zsinati, Dunamelléki, Dunántúli, Tiszáninnetii és Tiszántúli Egyházkerületi) külön tanulmány ismerteti és elemzi. A füzetből megtudható, hogy a magyarországi Római Katolikus Egyház 23 szaklevéltárat tart fenn, közülük különösen jelentős az esztergomi prímási és káptalani levéltár. A kiadvány ismerteti a Hajdúdorogi Görög Katolikus Püspökség Levéltárát is. Az Evangélikus Országos Levéltár másfél évszázados múltjáról, anyagáról, működéséről is jó eligazítást kap az olvasó. Két kisebb írás foglalkozik az Unitárius Egyház és a Baptista Egyház levéltáraival, Landeszmann György főrabbi pedig a Magyar Zsidó Levéltár történetét, működését és anyagát mutatja be. Egyházi krónika
