Calvin Synod Herald, 1983 (83. évfolyam, 2-4. szám)
1983-08-01 / 4. szám
CALVIN SYNOD HERALD — 15 — REFORMÁTUSOK LAPJA geken, melyet elrekesztenek a szomszédtól, hogy könnyebben védhető legyen. S ahol őrködik, oda is tartozik, ahhoz a vidékhez. Az ilyen embert úgy hívták, hogy "sziköl", s az ilyen népet is. Mivel pedig a magyar-kabarok állandóan "szikölködéssel" foglalkoztak, székelyek lettek. Es ha csakugyan azok, s már ezer esztendőnél is több ideje élnek a Hargita két óriási szárnya alatt, akkor hát milyen úton és mikor kerültek oda? Erre én nem tudok felelni. De azt tudom, hogy ők századokon keresztül mindig megtartották, amit sziköl korukban fogadtak. Őrzők és katonák voltak, de nemcsak a végeket őrizték, hanem a maguk szokásait is, amik sokban elütöttek minden más hazai szokástól. Miközben a kapuikra a hajdani szomszédos perzsáknak a virágait és a jeleit faragták, Szent László kedvelt katonái voltak, majd később külön nemzet az erdőelvi magyar és szász világban, amelynek örökös zivatarjai között is őrzői voltak egy emberi rendnek, melyben közös kincs volt a föld és a szabadság. Ha kellett, fel is keltek a szabadság védelmére, s számon tartották egymást. De őket is mindig számon tartották, hol az erdélyi fejedelmek, hol pedig a császár. Ezekről a számbavételekről készültek az úgynevezett lustrakönyvek, melyek hátrahagyták nekünk a székely családok neveit és a családok lakóhelyét. * (A fenti írást a szerző "Bölcső és bagoly" c. művéből vettük.) L Együttérzés Milyen az Igazi keresztyén ember? Olyan, aki ég felé néző szemmel állandóan a fellegek között Jár, és már elfelejtkezik minden másról, a küldetésről és a hivatásról, amikkel a Földön kell szolgálni? E földön van szolgálatod helye: az utcán, munkahelyen, a családban, ebben az életben, nem a halálban. Rád várnak reménytelenek, szenvedők, elhagyottak, magános öregek, lelki szomjúhozók és éhezők. Nem szakadhatsz ki ebből a világból, nem zárkózhatsz önzőn önmagadba, emberrel a közösséget tagadva... Hiszen Jézus erre a Földre jött el, együtt érzett minden szenvedővel. Ha te is így élsz, keresztyén leszel. Fejszés András ÓHAZAI KÖRKÉP A tervek szerint ez év első felében nyitják meg a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének Egyházművészeti Múzeumát Kecskeméten. A múzeum gyűjteménye 230 református gyülekezet adományaiból — kelyhekből, térítőkből, keresztelő kancsókból, pecsétekből és egyéb más templomi berendezésekből — állt össze. *** A magyar evangélikus egyház történetében most először végeztek levelező teológus hallgatók. Az Evangélikus Teológiai Akadémia hároméves levelező tanfolyamán 42 férfi és nő végzett 1982- ben A budapesti Szent István Bazilika nagyszabású felújítási munkálatait kezdték meg 1983. februárjában. Az állam és az egyház közös gondozásában kezdődött el a munka, amelynek lényege a kupola restaurálása. A felújítás a Budapesti Műemléki Felügyelőség irányításával folyik. A Szent István Bazilikát 1851-ben Hild József kezdte építeni, majd Ybl Miklós folytatta. A hosszantartó építkezés 1905-ben fejeződött be. A háborús események az épületet nagyon megrongálták, 1947-ben gondatlanság következtében — a kupola leégett. A több, mint három évtizede felújított kupola faszerkezete elkorhadt, a rézburkolat korrodálódott. A jelenlegi teljes restaurálás vörösréz-borítása 15 ezer négyzetmétert tesz ki. *** II. János Pál pápa születésnapján — május 18- án — tartott általános kihallgatáson két magyar zarándokcsoportot is fogadott. A zarándokok Máriagyűdről és Rém községből utaztak Rómába. A Szentatya magyar nyelven is köszöntötte őket: Szeretettel köszöntelek titeket, magyar testvéreim! Adja meg ez a római zarándoklat nektek a megtérés nagy kegyelmét! Apostoli áldásommal!” Először jelentkeztek a protestáns egyházak könyvkiadói a hagyományos, évente megrendezésre kerülő májusi ünnepi könyvhéten, Budapesten. A Kálvin téri templom előtt felállított könyvsátorban mintegy 110 féle kiadványból válogathattak az olvasók. A református, az evangélikus, a baptista, a szabadegyházi, a magyar ortodox és az unitárius kiadványok iránt nagy volt az érdeklődés. A legtöbben a Bibliát vásárolták. *** Dr. Kenéz Ferenc Budapest-Kálvin téri lelkipásztor, kutató professzor 1983 márciusától lelkész-csere akció keretében külszolgálatot végez: a londoni Paddington Chapel lelkipásztora lett, az angliai Egyesült Református Egyházban. A tervek szerint a csereakció keretében egy magyarul beszélő külföldi lelkipásztor jön dr.Kenéz helyett Magyarországra. «** A budapesti református Ráday-gyűjtemény új épületbe költözik. A nagyértékű könyvtár és levéltár, valamint a múzeum a református kollégium új épületszámyába kerül, amely 75 millió forintos költséggel idén októberre készül el. A költségeket az Állami Egyházügyi Hivatal, a hívek és a külföldi testvéregyházak fedezik. A költözés után kerül sor a régi épületrész fejújítására. A munka 1985-ig tart. A református egyházi gyűjteményt egyébként Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc munkatársa hozta létre, s fia, Ráday Gedeon gyarapította tovább. A gyűjteményt a múlt században adta a Ráday-család a református egyház tulajdonába. A budapesti Corvina kiadó nagyalakú albumban jelentette meg Luther Márton végrendeletét, dr. Fabiny Tibor egyháztörténész, teológiai tanár magyarázatával. Luther autográf végrendelete a magyarországi evangélikus egyház tulajdonában van. A rendkívüli értéket egy árverésen vásárolta meg — 1804-ben — Jankovich Miklós, majd az evangélikus egyháznak ajándékozta. A második világháború idején megkísérelték Németországba vinni a végrendeletet, s ennek az akciónak a szálai egészen Hitlerig vezettek. A magyar evangélikus egyház vezetése azonban jó fogódzót talált a végrendelet megőrzésére: az egykori szerződés szerint ugyanis a megajándékozott fél nem idegenítheti el a neki átadott történelmi ereklyét. **» A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent “Mit kell tudni Magyarországról?” című kötet a Magyarországon működő egyházakat is bemutatja. A római katolikus egyház szervezetileg 11 egységből épül fel: az esztergomi, a kalocsai, az egri érsekségből, a váci, a pécsi, a győri, a csanád-szegedi, a veszprémi, a szombathelyi, a székesfehérvári és a hajdúdorogi püspökségekből. Ez utóbbi keleti ritusú görögkatolikus egyházmegye. Az esztergomi érsekséghez kapcsolódva működik az örmény katolikusok gyülekezete. A magyarországi református egyház négy egyházkerületből épül fel, melyeket püspökök vezetnek. Ezen belül 27 egyházmegye van, melyek élén esperesek állnak. Az evangélikus egyház két (északi és déli) egyházkerületből épül fel, melyek 8—8 egyházmegyéből állnak. Az izraelita felekezet szervezetileg hat községterületre, ezen belül 75 hitközségre tagolódik, melyek élén világi elnökök állnak. A Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa 1948-ban jött létre az egyenjogúvá vált, korábban hátrányosan megkülönböztetett felekezetekből. A Tanács tagegyházai: Magyarországi Baptista Egyház, Hetednapos Adventista Egyház, Magyarországi Metodista Egyház, Evangélikus Pünkösdiek Közössége, Isten Egyháza, Öskeresztyén Felekezet, Élő Isten Gyülekezete, Keresztyén Testvérgyülekezetek, Szabad Keresztyén Gyülekezet, Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet. Önálló egyházi szervezettel rendelkezik még Magyarországon a Görögkeleti Ortodox Egyház, a Magyar Unitárius Egyház és a Magyarországi Buddhista Misszió. *** A legújabb statisztikai adatok szerint 1971— 1975 között 319, 1976-1980 között 375, 1981- ben 121, 1982-ben pedig 94 egyházi műemléket újítottak fel. 1983-ban 90 templom, kolostor és más egyházi épület felújítására kerül sor. A felújítási költségekhez jelentős támogatást nyújt az Országos Műemléki Felügyelőség. A kiemelt egyházi létesítmények felújítására a magyar kormány külön állami keretet biztosított. Így például a pannonhalmi apátság, a debreceni Nagytemplom és kollégium, az esztergomi bazilika és a grábóci görögkeleti templom és kolostor renoválásához 110 millió forintos állami támogatást nyújtanak. *** Dr. Káldy Zoltán és dr. Nagy Gyula, a magyarországi evangélikus egyház két püspöke felhívást tett közzé egy Luther-szobor felállítására való adakozásra. A szobrot Luther Márton születésének 500. évfordulója alkalmából kívánják felállítani Budapesten, 1983 októberében, a Teológiai Akadémia előtt.