Calvin Synod Herald, 1983 (83. évfolyam, 2-4. szám)
1983-08-01 / 4. szám
CALVIN SYNOD HERALD-13-REFORMÁTUSOK LAPJA jak a sákramentumokat és végezhetnek minden palástos szolgálatot; így az esketést, temetést is. A gyermekek tanításában már az első világháború utáni időszaktól részt vettek a nőlelkészek. Az 1967-es Egyházi Törvények rendelkezései szerint peidg az igehirdetés és a lelkigondozás munkáját is végezhették. Az egyház közösségének a nőlelkészekre nézve az a reménysége, hogy az új helyzetben a nekik adott kegyelmi ajándékokkal még buzgóbban végzik munkájukat. Az igehirdetésben és a lelkigondozásban a nők kétségtelenül sajátos színt képviselnek. Hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az evangélium mondanivalója minden élethelyzetben élő gyülekezeti taghoz eljusson. A nők presbiteri tisztségre való válaszhatósága teljesen új munkaterületet nyit meg. A diakóniai bizottság tagjai ugyan eddig is részt vehettek a presbitérium ülésein, mostantól kezdve azonban a szolgálatban kipróbált nők presbiterekként is tevékenykedhetnek. Kívánatos, hogy minél több gyülekezet éljen a megnyílt lehetőséggel és válasszon nőpresbitereket. Asszonytestvéreink hűsége, gyülekezethez való ragaszkodása lendítő erőt jelenthet a presbitériumokban. A férfiakat is arra buzdítja, hogy vegyék komolyabban megbízatásukat. Egyházunk rendje szerint a presbitereknek nemcsak az anyagi ügyekkel, hanem a lelki ügyekkel is foglalkozniuk kell. A nőpresbiterek példát mutathatnak a családlátogatásban. A két éve megindult iszákosmentő misszióban pedig különös felelősség hárul a nőpresbiterekre az iszákos nők felkutatásában, konferenciákra való eljuttatásában és gondozásában. A diakóniai munkában eddig is elöljártak az asszonyok. Krisztus egyházában a legnagyobb értéke a szolgálatnak van. “Aki első akar lenni közöttetek, legyen mindenki rabszolgája" — tanítja Krisztus. Az újszövetségi gyülekezetben minden tisztség szolgálat. Az egyházalkotmány módosítása adjon ösztönzést arra, hogy férjiak és nők, a Krisztus lelkületét követve, egyre hűségesebben igyekezzünk betölteni küldetésünket. Kürti László Nagy Lajos: BIZONYSÁGTÉTELEK Az illusztris szerző mostanában közeledik lelkipásztorságának ötvenedik évéhez, s e most kiadott könyvével koronát tett eddigi irodalmi munkásságára. Ez a tizenkettedik kiadvány, ami megjelent tollából, s ez a kétszáz oldalas munka arról is bizonyságtevés, hogy a huszadik század második felében miről, hogyan, mily meggyőző erővel szolgált és hirdetett Igét egy magyar református lelkipásztor itt Amerikában. Nincs még egy magyar lelki vezető a második világháború után, kinek a keze alól annyi igehirdetés, elmélkedés, történelmi visszapillantás került volna sajtó alá, mint Nagy Lajostól. Könyve első része a Tízparancsolatot fejtegeti. Aki hallotta igehirdetését a mckeesporti magyar templomban, most pedig olvashatja a könyv lapjain, meggyőződhetik arról, hogy életünk legnagyobb kérdései, feszegető problémái miként kapnak magyarázatot, feleletet és eligazítást Isten Igéjében. A mai idők zavarában — és mikor nem? — jó megfürödni az Ige tiszta vizében, mely felfrissít, megújít, életre kelt, rendbehoz és elindít az Isten szerint rendelt élet útján. Ezt érzi az, aki a Sinai Törvények magyarázatát olvassa Nagy Lajos könyvében. A köny második része alkalmi igehirdetéseket és írásokat tartalmaz. Az ünnepkörök jelennek meg választékos nyelven: a karácsony öröme, a húsvét csodája, a Szentlélek kitöltésének történelmi ténye, aztán a mckeesporti templom felszentelése, a logonieri ünnepségek, a bethlehemi beiktatás, a lelkészegyesületi előadás, a sárospataki ünnepség. Mondanivalóiban kicsillan, hogy Nagy Lajos mélyen benne van a kálvini gondolkodásban, s ugyanakkor a barthi teológia friss szele is megcsapja az olvasót. A teológia nyelvén túl kicseng a szerző szeretete Gömörország és Patak iránt. Jelen könyvét is dr. Ujszászy Kálmán volt sárospataki professzorának dedikálja szeretettel. Emlékezése dr. Béky Zoltánról, dr. Zsiros Józsefről, dr. Varga Imréről maradandó alkotás. Ugyancsak megemlékezik Daróczy Mátyásról, Toókos Károlyról, Marton Sándorról, Vasvári Ödönről közli dr. Komjáthy Aladár 10 éves montreáli szolgálata alkalmából elmondott beszédét. A nyolcvanas évek amerikai magyar reformátusság vizsgálata igen érdekes olvasmány, amit mind most, mind később a történelem búvárai nagy haszonnal forgathatnak itt is, az óhazában is. A könyv elolvasása és áttanulmányozása után egy érzés megragadja az embert: Nagy Lajos Isten és emberszeretete. Aki ennyire tud meggyőződéssel prédikálni, s aki ennyire szereti népét, ahogy ez a soraiból mindenünnen kiviláglik, az igen szeretetre méltó ember lehet. Mert az. A könyv nemcsak másokat mutat be ragyogó szépséggel, hanem megmutatja magát a szerzőt is. A könyv szép keménykötésben jelent meg az I.H.Printing Co. New Brunswick-i nyomdájában. Kapható a szerzőnél $5.00-ért: Nagy Lajos 1639 Bayard St., Bethlehem, Pa. 18017, USA. Dr. Harangi László (Cleveland, Ohio) MEL YIK LUTHER? (Folytatás a 9. oldalról) egész napjainkig? Nem úgy van-e ma is, hogy Lutherben keres fegyvertársat mindaz, aki a “pápisták” ellen akar érveket találni, mindaz, aki az úrvacsora-tanban vagy a gazdag istentiszteleti életben lélekben közelebb áll római katolikus testvéreinkhez, mint pl. a pünkösdistákhoz? Nincsenek-e ma is “romantikus” lelkek, akik tisztelik a “próféta” Luthert; vagy idealisták, akik “a vallás megújítóját” látják benne; vagy klasszicisták, akik stílusában gyönyörködnek s benne a német nyelv úttörőjét tisztelik; — avagy olyanok, akik szociális reformátorként ünnepük, hiszen még a császárnak is ellentmondott, s ez nyilván egy egész jó első lépés volt az osztályküzdelem történetében? Van aki a pietistákat akarja fejbeverni Lutherrel, van aki az ortodoxokat, — s van aki mind a kettőt. Hol van hát itt az igazság? Melyik Luthert kell ünnepelnünk? A pietistát, az ortodoxot, a magasegyházit, a szocialistát vagy melyiket? Nos, — reménykedjünk abban, hogy a jubileumi év megtanít bennünket arra, hogy Luthert mint történeti személyt ismerjük meg, — nem pedig mint a magunk gondolatainak eszményképét. Talán erre eszméltethet bennünket id. Cranach Lukács híres képe a wittenbergi városi templom predelláján: beszédével és művével arra mutat, Aki a világ bűnét keresztjén hordozta. Ez a tanú a reformátor Luther Márton. Terray László (Erős Vár)
