Calvin Synod Herald, 1981 (81. évfolyam, 1-6. szám)
1981-12-01 / 5. szám
CALVIN SYNOD HERALD — 15 — REFORMÁTUSOK LAPJA 450 éves a pápai kollégium Pápán, a Petőfi Gimnáziumban befejeződött — a jogelőd intézmény — a történelmi múltú kollégium alapításának 450. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepi hét. Az Alma Matert egy hét alatt sokezer öregdiák kereste fel. A jubileumi ünnepségen Pozsgay Imre Művelődési miniszter köszöntötte az iskola hallgatóit, a pápai öregdiákokat, s fölelevenítette a nagy hírű Alma Mater 450 esztendős történetét, melynek során az 1531-ben alapított pápai Református Kollégium önmagajelölte ki helyét a magyar iskolatörténet, mi több, a magyar történelem legszebb, legfényesebb lapjain. A nemzeti lét, a fennmaradás és a felemelkedés eszméit hordozó-hirdető iskola átvészelte az ellenreformáció viharait, a magyar oktatás és nevelés fellegvára volt a felvilágosodás korában, a reformkorban és a szabadságharc korszakában. Históriájának csaknem minden szakaszában szabadabb szellemben, haladóbb gondolkodásra nevelt, mint azidőkben a legtöbb honi intézmény, nem véletlen hát, hogy a pápai diákok, a haza és haladás jelszavát tűzve zászlajukra, részt vettek történelmünk progresszív mozgalmaiban. Ha talán túlzás is kijelenteni — mondotta a miniszter —, hogy Petőfi Sándor vagy fókái Mór éppen Pápán lett forradalmárrá, az mindenképpen bizonyos, hogy szellemi eszmélésük az ősi iskola falai között történt, ott, ahol az első évek iskolamesterének, Gyzdawith Péternek, a pápai — de mint maga is írja, “nem pápista" — káplánnak katedrájára, később olyan nagy tudású-hatású professzorok állottak, mint Kocsi Csergő Bálint, Márton István, Tarczy Lajos, avagy a reformkor híres tört énelemtanára Bocsor István. Tőlük vették át a világosság és a szabadság égő szövétnekeit nemzedékről nemzedékre az utódok. Lobogott a szellem fáklyája Pápán a szabadságharc bukását követően, az önkényuralom éveiben, a kiegyezés utáni felemás világban is. Az iskola a legnagyobb megpróbáltatások közepette élte újabb virágkorát, megőrizve a legjobb hagyományokat, hirdetve a gondolatok nyíltságát, az emberséget. A két világháború közötti időszak pápai diákjai közül sokan az ünnepségen is jelen voltak. Közülük sokan tanítványként ismerték meg Benedek Sándort, Trócsányi Dezsőt, Szabadi Bélát, Szathmáry Lajost, Tóth Endrét, a miniszter által említett kiváló pedagógusokat, a népfőiskolái tanfolyamok és faluszemináriumok megindítóit .Mai társadalmi életünk sok-sok neves személyisége — tudósok,művészek, politikusok — közül az Ady ért, József Attiláért rajongó, veres Pétert olvasó, festőnek készülő, s korunk egyik legjelentősebb magyar költőjévé vált Nagy László korán eltávozott alakját idézte föl ünnepi beszédében Pozsgay Imre. “A királynő meghalt, a dolgok új rendje kezdődik" — mondta Nagy Frigyes, Mária Terézia halálakor (1780). A trónra lépő fiatal uralkodó valóban beteljesítette ezt a várakozást. Nehéz volna felsorolni mindazokat a közigazgatási, gazdasági, kultúrális, politikai és vallási reformokat, melyekkel birodalmát, s azon belül Magyarországot is, be akarta kapcsolni a művelt és fejlett Európa vérkeringésébe. Jelen cikkünkben csak a Türelmi Rendeletről beszélünk, melyet II. József 1781. október 13-án írt alá, és a Helytartótanács Magyarországon október 25-én bocsátott ki nyílt parancs formájában. Ezzel az intézkedésével II. József a protestánsok évszázados jogfosztottságát szüntette meg. A rendelet kiadásától számítva két évszázad telt el, de a magyar protestánsok előtt még e nagy idő sem halványíthatja el a rendelet emlékét. A korszak szellemi-politikai meghatározója a barokk volt, s fő ideológusai a jezsuiták, akik mindent latba vetettek annak érdekében, hogy a katolikus egyház világi imperiummá is váljék s ismét hatalma teljében tündököljön. Nem csoda, hogy a királynő az “egy állam — egy vallás” ideológiájának szellemében kormányzott s az sem, hogy a zömében katolikus Szólt az 1945-ös változást követő évekről, a szegényparaszti sorból Pápára kerülő fiatalokról, kiknek törekvése 1947-ben az ország legjobb középiskolás népi kollégiumává tette Pápát, s beszélt arról, hogy a négy és fél évszázados örökség méltó utódokra szállt, a Petőfi Sándor gimnázium diákjai az utóbbi három évtizedben hívek voltak a pápai hagyományokhoz, az intézmény névadójához: az iskola padjaiból kikerülve az ország javát iparkodnak szolgálni. A jubileumi ünnepséget megelőzően egyházi megemlékezést tartottak a pápai református templomban. A négy és fél százada alapított pápai kollégium jubileumi hete a város református templomában ünnepi hangversennyel ért véget. arisztokrácia érdemszerző jó cselekedetnek tartotta a protestánsok üldözését és az ellenük elkövetett jogtalanságokat. Soha nagyobb elnyomás nem nehezedett a protestánsokra, mint éppen Mária Terézia uralkodásának első felében. Számtalan templomukat foglalták el, vagy kobozták el. Vallásgyakorlatukban minduntalan zaklatták és akadályozták őket. Legbensőbb egyházi ügyeikbe a klérus nem egyszer durva módon avatkozott be. A békekötések és az országgyűlések által biztosított protestáns vallásszabadság így a régmúlt emlékévé vált. A légkör még arra is alkalmas volt, hogy Padányi Bíró Márton, a fanatikus veszprémi püspök elvileg az “eretnekégetés” jogosságát is fejtegethesse. Bíró az 1750-ben írt, a királynőnek ajánlott “Enchiridion de fide...” c. munkájában azt ajánlja a királynőnek, hogy a makacs protestánsokat végső esetben meg kell égetni. Maga a katolikus Szirmay Antal is ezt kénytelen írni a korról: “Az utókor nem fogja elhinni a türelmetlenség és embertelenség azon eseteit, melyeket az én időmben a protestánsokon elkövettek.” Érthető, hogy a “teréziánus korszak” vége a protestánsok számára a megmenekülést jelentette. II. József Türelmi Rendelete a te(Hazai Tudósítások) II. József és a Türelmi Rendelet
