Calvin Synod Herald, 1980 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1980-07-01 / 7-8. szám
12 CALVIN SYNOD HERALD jedelmes, 60 cikkelyt tartalmazó Kiáltványt tettek közzé, amelyből a következő 18 a legfőbb. — 1. Hogy ők elismerik a császárt uralkodójukként, és készek életüket és vagyonukat áldozni érte, ha jó fejedelemként bánik velük, és amint ők gondolják, ő természeténél fogva erre hajlandó is volna. 2. Hogy őket helyezzék vissza ugyanazokba a kiváltságokba és szabadságba, amit akkor élveztek, amikor Őfelsége alattvalói voltak. 3. Hogy nekik adjon helyiségeket, ahol szabadon imádhatják Istent, lelkiismeretük parancsszava szerint, ahogyan azt mártírjaik vére megkívánja tőlük. 4. Hogy ingatlanaik, amelyeket a jezsuiták elvettek az ő gyülekezeteiktől, adassanak vissza. 5. Hogy könyveiket és levéltáraikat adják vissza. 6. Hogy helyezzék vissza őket korábbi állásaikba és hatásköreikbe. 7. Hogy a jezsuitákat tiltsák ki Magyarországról és Erdélyből, ahelyett, hogy meghagynák őket a protestánsok birtokainak az élvezetében. 8. Hogy az iskoláikat adják vissza, és iskolaigazgatóikat és oktatóikat helyezzék vissza bevételeik birtokába. 9. Hogy amit erőszakkal megmásítottak a vallás dolgaiban, állítsák vissza a korábbi állapotba. 10. Hogy a protestánsok könyveit és kéziratait, amelyek az ő vallásgyakorlatukra vonatkoznak, adják vissza nekik. 11. Hogy az üldözött protestánsok ingatlanai, amelyek ajándék vagy átruházás formájában a pápista papságra szállottak, adassanak vissza, a szegény protestánsok eltartására. 12. Hogy az egész pápista papságot, a Magyarországon születettek kivételével, tiltsák ki az országból. 13. Hogy Ő Császári Felsége nevezzen ki biztosokat, hovy kezdjenek tárgyalásokat Rákóczi fejedelem és az ő követőinek a megbizottaival, valamely biztonságos helyen, egy szilárd és tartós béke ügyében; és közben jelentsenek ki fegyverszünetet. 14. Hogy bizonyos fontos embereket adjanak át (egymásnak) túszokul, annak a végrehajtásáig, amiben meg fognak egyezni. 15. Hogy anélkül, hogy a Császár ellenőrizné őket, olyan követeket küldhessenek a (magyar) Országgyűlésre, akiket alkalmasnak találnak arra, hogy a vallási ügyeket rendbe tudják tenni. 16. Hogy abból a célból, hogy elfelejtsék a velük szemben elkövetett jogsérelmeket, legyenek mentesítve 15 esztendőre minden adótól. 17. Hogy ne vessenek ki semmiféle adót beviteli vagy kiviteli cikkekre, gabonára vagy ipari gyártmányokra, a birodalom irányában vagy onnan szállítva. 18. Hogy ők (a császáriak) engedjék meg nekik a szabad és zavartalan kereskedelmet mindenkivel, kivéve a császár ellenségeit.’’ Ez a közlemény tehát, amely első mondataiban Angliának, mint a Habsburg-birodalom szövetségesének a Bécs iránti jóindulatát tükrözte (mert hiszen, Bécsből keltezve, az ott működő angol diplomáciai képviselet szövetségesi magatartásának a jegyében fogalmazódott), a továbbiakban erős hangot ad Rákóczi táborának és a Rákóczi zászlói alá sorakozott protestáns többségnek a kívánságait illetőleg. Az, hogy a Kiáltványban ismételten kifejezésre jut a kor magyarjainak a jezsuita-ellenessége, ne lepjen meg senkit. Ez nemcsak abból következik, hogy a Kiáltvány A GYŐZŐ ÜNNEPEL A földtekén köröskörül soh’sincs örökre nappal, Amikor a győző ünnepel, részegcsokrú kalappal, A földgömb másik oldalán sátán sötétje ődöng. A győzőre most Isten napja nevet, ránk éjt röhög az ördög. Az Isten, az én Istenem, hazámat nékik adta; Szívemben rozsdáscsókú csönd kriptásodik miatta. Az Isten nékik dolgozott: télen fagycementet adott utaikra Adott nekik, ha kellett hőst, ha kellett érdekszövetségest! Nekünk az ördög dolgozott, Télen őszt, nyáron tavaszt fakasztott, S minden hősi indulást sarak mélyén marasztott. Szövetséges helyett cinkost adott, vérünk hizlalta vámpírt, Akinek arcizma sem rezdült halott hazánkért. A győző most dicsfényt szór minden halott fiára, Akikből dicsőség száll s szivárványszínű pára; Nálunk nincsen hős, csak hulla van, s testi-lelki rokkant. Kloaka zengi szennydalát s minden nemest, szépet összeroppant A győző leánya hímporos virág, Ki várja, hogy megjöjjön vágyálmok lovagja. Nálunk minden leány tíz évtől megrontva végig, Szűzi álmukon kígyó nyálazta mérgit. A győző asszonyai új hősöket szülni készek, Mert viharban is ép, szép maradt a fészek; Nálunk meggyalázott anyaság sír, és undorodva gyászol, Mert kakukk-szörnyet szül, ha szül a mártírfajta nászból. Legyőzött nép könnytengerén megy a győzelmi bárka, S dicsfényt szór rá történelem, bárd, pátriárka. Győző vigyázz, ne nézd le a néma szenvedőt Vad részegségű kéjjel. A föld a nap felé fordul: S Isten nincs itt senkinek lekötve mindörökre. Mécs László első fogalmazója a kitűnő eszű, fiatal Ráday Pál, Rákóczi református titkára, később fejedelmi udvarának irodaigazgatója volt, hanem azért is, mert azoknak az időknek a jezsuita irányvezetése a rendet mindenfelé ellenszenvessé tette, és később a különben mindenben a római katolikus egyház érdekeit néző Mária Terézia királynő maga volt kénytelen megszüntetni birodalma területén a rend működését. Ez a cikk pedig nem maradt magános kiáltás az újságolvasó amerikai közönség fülében, mert utána minden számban újabb és másfele vonatkozásait is ismertette a lap a magyar szabadságküzdelemnek. Egyre-másra jelentek meg a kuruc csapatok kezdeti sikereit, majd később a szomorú vereségeket leíró, gyakran igen részletes cikkek, egészen a majtényi síkon történt fegyverletételig. Később, az amerikai sajtó kiterebélyesédésének évtizedeiben az érdeklődés, a „dokumentálás” még változatosabb és nagyobb arányú lesz mindennel kapcsolatban, ami Magyarországon vagy körülötte történik: Amerika angolul olvasó lakossága tehát jól volt értesülve a magyar ügyek felől, amikor Fabricy Kováts Mihály ezredes Amerika földjére tette a lábát. Ez azonban már meghaladja mostani közleményünk kereteit. Dr. Bakó Elemér
