Calvin Synod Herald, 1979 (79. évfolyam, 1-12. szám)

1979-11-01 / 11-12. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA

11

30 ÉVES A CLEVELANDI NAGYTEMPLOM

A clevelandi Első Magyar Református egyház 1979. szeptember 30-án, vasárnap ünnepelte hatalmas közönség részvételével fényes keretek között a hegy tetején sziklára épített és kőbeálmodott „Nagytemploma” megépítésének harmincadik évfordulóját. Erre az örökkévaló Istennek most is hálátadó, szép múltra emlékező jubileumi ünnepségre igen sokan jöttek el, hogy ebből az alkalomból is kéz a kézben együtt ünnepelhessenek a Nagytemplomot s egyben nagy gyülekezetei is építő pásztorral, és a még mindig építő egyház példamutató népével együtt.

Szívet és lelket megbizsergetően és simogatóan szép látvány volt a zsúfolásig megtelt Nagytemplom, amelynek 157 láb magas tornyából a Bocskai nagyharang zúgása suhanva szállt a kéklő magasságokon át szívtől-szívig, a városon túlra is határokat nem ismerve, irányítóan szeretettel hívta azokat a sokakat is, akiknek szíve és lelke mélyén meghúzódik valahol egy parányi magyar fajtájukhoz való odatartozandósági érzés még; hívta őket szeretettel, de ugyanakkor hívott mindenkit harminc éve zúgó harangnyelven, szunnyadó lelkünket felrázó haranglelkével erre a megmaradásért és fennmaradásért való hálaadó ünnepi istentiszteletre.

Az ünnepi istentisztelet de. 11 órakor kezdődött, amelyen részt vett Hon. Frank Lausche U.S. szenátor, valamint Cleveland város polgármestere Mr. Dennis J. Kucinich feleségével és maga a város helyettes polgármestere is. A templomi szertartás dr. Piri József köszöntésével kezdődött: „... mint örökös tiszteletbeli

1977-78-as tanévben 76,000 tanköteles magyar gyerekből 55,800 járt magyar iskolába, 20,000 szlovák iskolába. Ez 2635.

Tehát 12 év alatt több mint megduplázódott azoknak a magyar gyermekeknek a száma, akik nem járnak magyar iskolába. Még egy generáció, — és talán ez így van „előirányozva”, — és alig marad magyar a Felvidéken. Nemzetőr, 1979. júl.-aug. P.S.

egyházkerületi főgondnok igaz szívvel és meleg szeretettel köszöntelek dr. Szabó István az amerikai magyar református Kálvin Egyházkerület gyülekezeteinek és pásztorainak nevében, amely egyházkerületnek négy terminuson keresztül választott vezetője voltál, akik a mai napon Istenhez szálló sok-sok kérő imádságban emlékeznek meg rólad ... Szívem meleg szeretetével köszöntelek erről a helyről a magyarországi Református Anyaegyház Legfelsőbb Zsinatának nevében, amely ötvenhárom esztendővel ezelőtt tette válladra azt az egy életre elkötelező sok-sok tiszteletet kiérdemlő egyszerű fekete palástot, amelynek több mint fél évszázadon keresztül szerte a nagy világon mindig, mindenhol és mindenki előtt igaz megbecsülést szereztél. Szeretettel köszöntelek Almamátered — közös Szülőföldünk — legősibb iskolája Sárospatak és a legmagasabb tudományos fokozatot adó debreceni református ősi Kollégium, valamint a debreceni Tudomány Egyetem hittudományi kara nevében, amelyek mind a mai napig büszkék rád és magukénak vallanak, és közös megemlékezésükként imádságos szeretettel küldik jókívánságaikat rajtam keresztül számodra a nagy óceánon át. És szívbéli igaz szeretettel köszönt a te néped is főgondnokával az élen Ft. dr. Szabó István, aki negyed százada kéz a kézben munkálkodik veled mindig megbecsülő szeretettel Isten földi országának, magyar református Anyaszentegyházunknak és gyülekezetünknek mindig építő szolgálatában. Köszöntelek erről a helyről is szeretettel és kérlek a te szeretett néped nevében, hogy ne hagyj el bennünket..., légy velünk továbbra is szeretetben és építsd tovább velünk és közöttünk a már megépített Nagytemplom után a földreszállott Isten lelki-nagytemplomát is. De nemcsak mi köszöntünk ma téged, de köszöntenek ezek a soksok kérően-könyörgő, tengernyi könnyes imádsággal átitatott 30 éve felépített templomfalak is, amelyeknek lelki megtervezője és lelki megálmodója te voltál, amely most egy gyönyörűen dicsőséges fejezete lett az amerikai nép történelmének azzal a ténnyel kezdő-