Calvin Synod Herald, 1979 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1979-07-01 / 7-8. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 13 jában, emlékképpen az utókornak. Lelkipásztorok kedves álma élő egyházat szervezni és templomot építeni. Nt. Szabó Antalnak az örökkévaló Isten „hivatalos” lelkipásztori munkája után, nyugdíjba vonulása idején adta meg ezt az ajándékot. Parragh Dezső TÓTH KÁROLY A Kálvin Egyházkerület gyűlése, Bridgeport, CT. Amerikai magyar református életünk egyik halkszavú munkása Tóth Károly, a rossvillei Magyar Református Egyház tagja, jegyzője, mindenese, egyházmegyénk és egyházkerületünk állandó résztvevője. Talán gyűlést se lehetne tartani nélküle. Tóth Károly néhai Nt. Tóth Kálmán lelkipásztor és Déssy Ottilia fia. Született Bumsideon, Chicago, IlL-ban 1909. május 8-án. A család nyolc gyermeke között az első. Tekintettel a helyi egyházi küzdelemre, kettészakadásra, a lelkészi fizetés nagyon kicsiny voltára, édesapjuk az Űr Jézus első foglalkozásához is fordult, hogy családja számára megkeresse a mindennapi kenyeret. Ahol nyolc gyermek van, mindig több pénzre van szükség. Így történt, hogy a gyermekek, alig hogy felcseperedtek, még a high schoolt sem végezték el, már munka után láttak. Tekintettel a beállott nehéz gazdasági helyzetre, sajnos, magasabb iskolázásra gondolni sem lehetett, minden gyermek, élén Károllyal, munkába állott. Aztán jött a háború. Károlyt is behívták katonának. Háború után, mint veterán, a közeli rézgyárban kapott munkát, ahol 49 évi szolgálat után pár éve nyugdíjazták. Ügy kitanulta a kémiát, hogy ő okította a kezdő mérnököket. Időnként ha a rézgyár mellett suhanunk el, nagyot sóhajt, 49 esztendőt töltött benne ... Tóth Károly azonban nemcsak jó munkás, jó honvéd, hanem jó egyháztag is. Áldottemlékű szüleitől csendes, békés természetet kapott; akár fát is lehet vágni a hátán, észre sem veszi. Szüleitől mélységes egyházszeretetet is örökölt. Ifjú korában a vasárnapi iskola, ifjúsági kör, C. E., színdarabok állandó szereplője volt, majd presbiter és tisztviselő 48 éve. Ha nem ő, egyházuk régen feloszlott volna. Ő a szíve, lelke! Ő egyháztag, tisztviselő, fűtő, egyházfi, jegyző, pénztárnok, gondnok és pap is! Én csak beszolgáló lelkész vagyok, ő a parókus! Történt egyszer, hogy az autóm nem akart elindulni kora reggel. Ő akkorra már elindult a templomba. A templomnál nincs telefon, így nem tudtam értesíteni elmaradásom felől. Délután, mikor elértem, mondta, hogy tudta, hogy valami baj lehetett, a gyülekezet is tudta. Ő, mint mondta, mindig készen van, hogyha nem érkezne meg a lelkész, elvégezze a szolgálatot. Egy vasárnap reggel, amint körülnéztem a templomban, láttam, hogy csak a család tagjai vannak jelen. Kérdem is, most milyen nyelven prédikáljak, angolul vagy magyarul, mert amint látom, csak Tóthok vannak jelen! Ez volt az egyedüli tót-magyar református egyház, és benne csak én tudtam tótul... Hadd mondjak még valamit Tóth Károlyról, azt, hogy nőtlen ember, tehát bizonyára dúsgazdag! Egyházának olyan képviselője gyűléseken, aki, amióta együtt járunk gyűlésekre, egyházától a mai napig egy centet sem kapott költségei fedezésére. Mondogatják, hogy teheti, mert az övé a rézgyár, ahol dolgozott, sajnos, a telekkönyvbe másképp van beírva! Keleti Egyházmegyénk azzal tisztelte meg, hogy több alkalommal főgondnokává választotta, mely tisztségnek emberül megfelelt. Minden gyűlésre, jubileumra, bankettre együtt járunk. Vannak, akik emlékeznek még arra a Ligonierben tartott egyházkerületi gyűlésre, melyen egy csutkapipával ajándékozott meg, s a teremben az egyik oldalon az ő, a másikon az én pipám füstje gomolygott a magasba. Meg is állt az egyházkerület gyűlése egy percre, hogy megcsodálják ezt a párját ritkító eseményt... Végül még egyszer megemlítem, hogy Tóth Károly papfiú. Még pedig a javából! Amióta oda járok, ide s tova 24-ik esztendeje, nem volt egyetlen olyan karácsony vagy húsvét, amikor ajándékot ne adtak volna, a „Nőikörtől...” A Nőikört pedig még ez ideig nem láttam ... Valahány papjuk volt eddig, mindegyik üdvözletét küld a gyülekezetnek, s ők is minden gyűlés előtt küldik köszöntésüket volt lelkipásztoraiknak ... Én nagyon boldognak érzem magam, hogy megismerhettem, hogy 24 éve együtt, illetve vezetése mellett szolgálok. Nagy örömmel és nagyon boldogan mutatom be önöknek legkisebb egyházunk, s egyben egyházkerületünk egyik legnagyobb fiát: „Nagytiszteletű” Tóth Károlyt! Isten tartsa meg még nagyon sokáig közöttünk, s gyülekezeteinknek és egyházkerületünknek pedig adjon az Űr számos ilyen illusztris papfiút, egyháztagot és tisztviselőt! Dr. Vitéz Ferenc (folytatás a ll-ik oldalról) évét Claremont, Califomiában töltötte. Meghalt ez év június 8-án Califomiában. Gyászolja fia, Károly, ezredes és leánya Sára, Miilemé. Emlék istentisztelet a Claremont-i United Church of Christban tartottak június 17-én. Johnstownban a Grandview Temetőbe temették férje mellé június 15- én. A temetési szertartásban részt vett Ft. Parragh Dezső püspök, Kovács Zoltán esperes és Antal Árpád volt johnstowni lelkész. Legyen álma csendes. Áldás és béke poraira! Vitéz Ferenc