Calvin Synod Herald, 1979 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1979-03-01 / 3-4. szám
REFORMÁTUSOK A Kálvin Egyházkerület CalvinUCDAI n . ** SYNOD n t LAPJA Alapítva 1900-ban Szerkeszti: Vitéz Ferenc 79-ik évfolyam 1979 március—április 3—4. szám KITÁROM RESZKETŐ KAROM Kitárom reszkető karom Ölelni földedet, Melyre záporként hullatom Fiúi könnyemet. Sziilöttidben csalatkozám, Te hű s igaz talál, hazám! Fogadjad esküvésemet Midőn kibujdosom, Hogy szende, nyájas képedet Szívemben hordozom S amíg koporsóm eltakar, Leszek külhonban is magyar. S hogy álmom édesebb legyen, Hazám határirul — Maroknyi port viszek velem Síromba zálogul, így bármi távol ég alatt Tőled nyerem nyugalmamat! Kunoss Endre Soha el nem hagyhatod hazádat; útjaidat akármerre bolygod, egy országot hordozol magaddal, veled jön egy makacs íz, egy halk dal: viszed, mint a kárhozott a poklot; de halálig, mint ki bűn között él, várja híven az Éden sugáros türelme: úgy vár reád a város és a kis ház, melyben megszülettél. Babits Mihály ADALÉKOK A KIS NÉPEK TERMÉSZETRAJZÁHOZ a kis népek általában a nagyobbak zsebében üldögélnek onnan ágálnak s hadonásznak: „hitvány bitorló!" vagy „drága barátaink!" történelmi tornádók idején beleesnek egy vízzel teli patanyomba végigdübörög rajtuk a nehéz lovasság földbe lapítják őket a hernyótalpak de aki túléli tépetten csonkán fél-gutaütötten tovább ágál s hadonászik — fejüket csóválják az óriások: „micsoda szívósság! „ki hitte volna!" egy ilyen kis nép elég sokat kibír Gömöri György HÍVEN MINDHALÁLIG Fabricy Kováts Mihály hősi halálának kétszázadik évfordulójára 1979. május 11-én lesz kétszáz éve annak, hogy az első magasrangú amerikai magyai tiszt életét áldozta az Amerikai Egyesült Államok szabadságának és függetlenségének oltárán. Kováts Mihály az amerikai függetlenségi háborúban nagy hírnevet szerzett Pulaski Légiónak volt szervezője, kiképzője és ezredparancsnoka. A légió élén végrehajtott haláltmegvető huszárrohamban elesett ugyan, de sikerült megakadályoznia azt, hogy a katonai és gazdasági szempontból egyaránt létfontosságú Dél Karolina-i kikötőváros, Charleston, az angolok kezére kerüljön. 1778-ban Sir Henry Clinton vette át a tehetetlen Howe tábornoktól az angol erők parancsnokságát. Hadászati tervében Charleston elfoglalása különös fontosságot kapott. Az amerikai viszonyokat jól ismerő Clinton rájött arra, hogy az északról déli irányba megismételt támadások nem vezethetnek sikerre a csapatait elismerésre méltó ügyeséggel irányító Washingtonnal szemben. Alapvetően új tervet dolgozott tehát ki az elhúzódó felkelés mielőbbi elfojtására. Prevost tábornok parancsnoksága alatt háromezer válogatott gyalogosból álló seregtestet hajókon délre küldött azzal a feladattal, hogy előbb a Georgia-i Savannah és a Dél Karolina-i Charleston kikötővárosokat a szárazföld felől foglalják el, majd innen a királyhű telepesekkel megerősödve törjenek északi irányba a gazdag déli erőforrásoktól elvágott felkelők hátába. Mikor Washington nagy későn ráébredt Clinton kibontakozó hadműveletének rendkívüli veszélyére, sietve néhány gyorsabban mozgó egységet irányított a déli hadszíntérre, hol Lincoln tábornok volt a különböző felkelő erők főparancsnoka. Ezek között volt a Pulaski Légió is. Az indiánok elleni harcokban és járványoktól megtizedelt légió lovassága 1779. május 8-án, gyalogsága pedig május 11-én reggel érte el Charlestont, körülbelül ugyanakkor, amikor Prevost elővédje is a város alá érkezett. Létszámuk Pulaski jelentése szerint alig érte el a 150 főt.
