Calvin Synod Herald, 1977 (77. évfolyam, 1-12. szám)

1977-05-01 / 5-6. szám

10 CALVIN SYNOD HERALD adta Őt. Ma este bizonyságot tehetünk arról, hogy is­merjük Dr. Szabó Istvánt mint kiváló igehirdetőt és közkedvelt előadót, hiszen sok száz gyülekezetben szol­gált Európában és Amerikában. Teológiai tanulmányait Sárospatakon jeles ered­ménnyel végezte. Irodalmi tevékenységét Sárospata­kon a Közlöny felelős szerkesztője minőségben kezdte. Utána ösztöndíjas diákként tanult a Dayton, ohioi teo­lógiai szemináriumban, ahol B.D. fokozatot nyert. Ta­nulmányait Pittsburgh, Pennsylvaniában folytatta. A pittsburghi egyetem angol nyelv és irodalomból Master of Arts fokozatot, a pittsburghi Western teológiai sze­mináriumtól teológiai mesteri fokozatot nyert. Ame­rikai tanulmányai befejezése után visszament Magyar­­országba. Négy évig volt Enyedy Andor püspök se­gédlelkésze, s vallástanári minőségben tanított a mis­kolci gimnáziumban. Utána 4 évig volt a budapesti Erzsébet leánygimnázium kiváló vallástanára. A gim­náziumban hittan lett a fiatal lányok legkedveltebb és legnépszerűbb tantárgya. Ez egyrészt Dr. Szabó Ist­ván alapos teológiai szakképzettségének, másrészt el­ismerésre méltó pedagógiai felkészültségének tulaj­donítható. A szorgalmas, tehetséges és törekvő vallás­tanár 1934-ben a debreceni Tisza István Egyetem böl­csészeti karán filozófiai doktorátust nyert. 1934-ben az ifjú doktor történelmi értekezést írt a „Szent Jobb” ereklyéről. Ezzel Dr. Szabó István neve ismertté vált nemcsak Magyarországon, de kül­földön is. A per után a két nyelvű felkészültséggel bíró népszerű lelkészt előadásokra hívták Magyarországon és Európában. 1941-ben a nagy és nemes ungvári gyülekezet lel­kipásztorának választotta. Dr. Szabó István a lelkipász­tori állást nem tudta azonnali hatállyal elfoglalni, il­letve betölteni, mert előzőleg elfogadta a Magyaror­szági Református Egyház Konventjének a megbíza­tását. Az anyaegyház építeni és erősíteni óhajtotta kap­csolatait az amerikai lelki gyermekeivel. Kiküldetésé­nek az egyik célja az volt, hogy szervezze egy szervi, vagy lelki egységbe az Egyesült Államokban csopor­tokban élő református gyülekezeteket. A második spe­ciális feladata az volt, hogy USA-i kérésre kiépítsen az amerikai magyar református egyházakkal, illetve lelki­­pásztorokkal egy kölcsönös biztosítási nyugdíj terve­zetet. Dr. Szabó Istvánnak ezzel kezdődött egyházi diplomata szolgálata. „Ember tervez, Isten végez!” USA-ba érkezése­kor már Európában megkezdődött a II. Világháború. 1941. december 6-án a keleti lelkészek családtagjaikkal együtt voltak a New York-i Zimmermann vendéglő­ben. Ott találkoztam először Dr. Szabó Istvánnal és nejével, született Újlaki Margittal. Másnap megdöb­benéssel értesültünk a Pearl Harbor-i támadásról. Tud­tuk, hogy a támadást azonnal követi a hadüzenet. Ft. Dr. Szabó István az AMSz által rendezett, Biltmore Hotelban tartott Kossuth ünnepélyen elmondta híres hazafias beszédét. Utána lemondott ungvári állásáról, s a toledoi gyülekezetnek lett először segédlelkésze, majd lelkipásztora. Mancival több mint 25 évig élt boldog házaséletet. A házaséletből két fiú származott. Ifjú Szabó István dr. jelenleg a washingtoni Mount Vemon College for Women tanára. Ferenc fia jelenleg a Cuhayoga megye Crime Control Commission me­gyei bűnözést csökkentő terv készítője. 1947-ben a clevelandi Első Magyar Református Egyház Dr. Szabó Istvánt megválasztotta lelkipászto­rának. Ugyanez évben a gyülekezet az új lelkipásztor kérésére egyhangúlag megszavazta a Magyar Egyház­­kerületbe való átlépését. Ezt azonban a North East Ohio Synod csak úgy volt hajlandó jóváhagyni, ha a lelkipásztor külön levélben kijelenti, hogy ő is sze­mély szerint kívánja a csatlakozást. Dr. Szabó István természetesen ezt a kijelentést írásban azonnal meg­tette. A clevelandi Magyar Református Egyház, ame­rikai magyar református életközösségünk legnagyobb gyülekezete részese lett a Magyar Egyházkerület éle­tének. A csatlakozás tekintélyt, lendületet és új erőt adott a Magyar Egyházkerületnek. Az Egyházkerület 1950-ben a Vizsgáztató Tanács elnökének választotta. Ebben a minőségben elismerésre méltó hűséggel szol­gált a mai napig. A Vizsgáztató Tanács jelenlegi neve: „Church and Ministry Committee”. Dr. Szabó István 12 évig volt az Egyházkerületi Tanács tagja. Ebből 8 évet szolgált elnöki minőségben: 1952-től 1956-ig és 1960-tól 1964-ig. Ezek voltak az úgynevezett „törté­nelmi idők” és évek, amelyekben „meg kellett védeni az Egyházkerületet”. Ugyanis az Evangelical and Re­formed Church az 1952-56 években be akarta olvasz­tani a Magyar Egyházkerület gyülekezeteit földrajzi fekvésük szerint a helyi egyházkerületekbe. Ez elleni sikerteljes harcának tulajdonítható a Magyar Egyház­­kerület életben maradása. Utolsó harca 1963-ban a denveri General Synod Egyetemes Alkotmányozó Zsi­nati Közgyűlésen történt, melyen meg akarták szün­tetni a Magyar Eygházkerületet. A „Tiffini Egyez­mény” a magyarországi Református Egyház és a Re­formed Church in the US között köttetett. 1921-ben a hazai egyház átadta az amerikai magyar református gyülekezeteket a Reformed Church in the US-nek az­zal a kikötéssel, hogy a magyar egyházak külön kor­mányzatukat megtarthatják. Dr. Szabó István a „Tif­fini Egyezmény” alapján kérte a Magyar Egyházke­rület megmaradását. Jogi érvelésére a General Synod egyik képviselője hatalmas beszédben mondotta, hogy most hallotta életében először, hogy magyar reformá­tusok is vannak. Véleménye szerint ezeknek a magyar református gyülekezeteknek joguk van saját egyházke­rületükben élni lelki hitéletüket. Dr. Szabó István har­ca eredményének tulajdonítható, hogy a deneri Gen­eral Synod többségi szavazattal külön határozatban biztosította a Magyar Egyházkerület megmaradását. Amikor felekezetűnk megszüntette német nyelvű lap­ját, megszüntette a Reformátusok Lapja támogatását is. Az Egyházkerület Tanácsa Dr. Szabó Istvánt kérte fel a lap szerkesztésére. A lap szerkesztését 7 éven át vé­gezte. Hogy ma van Reformátusok Lapja, az Dr. Szabó (Folytatása a 12. oldalon) T

Next

/
Thumbnails
Contents