Calvin Synod Herald, 1977 (77. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1-2. szám

14 CALVIN SYNOD HERALD ból? Ez csúfság. Nem igazság. Szégyön. Mélység! — Kapál a pap? — kérdi elhűlve az ember. — Gyűjjön, osztán lássa. És megy. Vállára veti a kapát és megy. Arca szé­gyentől ég. Odaoldalog a többihez, megpöccenti kalap­ját, szó nélkül beáll a sorba, mintha csak megkésett volna. Senki sem szól, rá sem hederít. A munka szor­galmasan folyik, szorgalmasabban, mintha a maguk földjén dolgoznának. Csikesz velük dolgozik estig, nap­nyugtakor összegyűjti népét s fennszóval ad hálát Is­tennek a jó munkáért. Ha az ember ezekre a történetekre gondol, azt hinné, kegyes folyóiratokból, térítő röpiratokból ke­rültek elő. Holott megtörténtek, magam is tudom, ki­vel és mikor. Fiatal menyecskét temetett egyszer, virágjában halt meg, sírbavitte a rosszul sikerült magzatelhajtás. Csikesz a sír mellett állva fennhangon tetemrehívta a halott anyját, napát, ángyát, minden vénasszony roko­nát, aki ott állott a koporsó mellett s ormánsági szokás szerint virágos szavakkal siratta el a halottat. A gyá­szoló gyülekezet megdermedt az ostorozó szavak hal­latára. Csikesz ijesztő volt, ha fölemelte éles, harsá­nyan zengő hatalmas hangját. Harci kiáltás volt a sza­va, dobok és kürtök riadását túlhangzó, rettentő szózat. Most végigharsant a temető sóhajtozó fái alatt, a fejfák néma seregén: — Siratjátok, pedig tudjátok, kik ölték meg. Kik a gyilkosai. Jajgattok, pedig tudjátok, miért halt meg ilyen fiatalon. Föl is gyújtották Csikesz szénáját. BÉKY ZOLTÁN a kongresszusnyitó istentiszteleten A kongresszus 95-ik ülésszaka ünnepélyes keretek között nyílt meg január 4-én. A megnyitást úrvacsorái istentisztelet előzte meg a National Presbyterian Egyházban, amelyen részt vett az Egyesült Államok elnöke, a kabinet tagjai, a szenátorok és a képviselők nagy számmal. Az úrvacsorái szertartást a következő egyháztes­tek püspökei és moderátorai végezték: Dr. T. C. D. Adair, a United Presbyterian Church; Dr. Jule C. Spach, Presbyterian Church in U.S.; Dr. Gordon Par­kinson and Dr. Rice, The Cumberland Presbyterian Church; Dr. Louis Banes, Reformed Church in Amer­ica; Dr. Robert K. Nace, United Church of Christ; Dr. Zoltán Béky, Hungarian Reformed Church in America; Dr. Edward L. R. Elsőn, Chaplain of the Senate és Dr. Louis H. Evans, a National Presbyterian Church lelkésze. Magyar szempontból az a jelentősége a megnyitó istentiszteletnek, hogy Béky püspök már öt alkalom­mal vett részt és négy elnöknek osztott úrvacsorát. Is­tentisztelet után az elnök és a kabinet tagjai elbeszél­gettek a szertartást végző egyházi vezetőkkel. BEIKTATÁSI IMA Édesatyánk! Hálát adunk Neked, hogy kegyelmedből egyházzá formáltad e helyre telepedett népedet, melyet kihoztál az óhazából, s itt adtál neki örökséget. Áldunk Téged, hogy mikor hazahívtad őket öt­ven esztendeje pásztorló szolgádat, új pásztor adatott népednek, hogy legeltesse és vezérelje tovább nyája­dat a boldog örökkévalóság felé. Kérünk Téged, áldd meg ezt a gyülekezetét, jóra, szépre, igazra való igyekezetét; és kérünk, áldd meg felettük őrködő szolgádat, akire e gyülekezet gondo­zásánál több bízatott. Áldd meg őt, hogy helyesen hasogassa Igédet, táplálja néped amaz elrejtett mannával, és vezesse őket ama bőségesen buzgó forráshoz, melyből aki iszik, nem szomjúhozik meg soha örökké. Áldd meg őt hittel, hogy a kétségek között szi­lárdan álljon ama Fundamentumon, amely minden idő­nek előtte vettetett. Áldd meg őt reménységgel, hogy borongó idők­ben se csüggedjen, hanem lássa meg a leáldozó nap tűnő fényében az ígéretes holnap felkelő napját. Áldd meg őt szeretettel, hogy kegyesen emelje fel az elesetteket, jó útra igazítsa a megtántorodottakat, gyógyítsa a betegeket, s vezesse néped a halál árnyéka völgyéből abba a boldog óhazába, ahol eltűnik minden fájdalom és sóhaj.. . Áldd meg őt igazságod és kegyelmed keresésével és hirdetésével. Add, hogy a Tőled hallott szent tit­kot fennen hirdethesse, mint aki nem a láthatókra néz, hanem a láthatatlanokra. Állj mellette örömében és küzdelmében, hogy áldásod és segedelmed keresse az ünnepek rohanó, és a hétköznapok ólomlábon vánszorgó perceiben és órái­ban. Adj erőt számára Fiad keresztje hordozásához, nemcsak az első, hanem a második mérföld megtevé­­sében. Adj neki imádkozó szívet, hogy ne a maga képes­ségeire támaszkodjék, hanem a Te segedelmedre, aki­től száll alá minden segedelem és tökéletes ajándék. Áldd meg őt, szeretteit, őt körülvevő gyülekeze­tét, közeli és távoli munkatársait, hogy segítsenek szol­gálata végzésében, nem földi hervadó babérért, hanem ama hervadhatatlan koronáért, melyet ígértél, és meg is adsz, a Téged igazán szeretőknek. Hívunk, várunk, kérünk, könyörgünk, hallgass meg imádságunkban szent Fiad vére hullásáért. Ámen. Vitéz Ferenc Bridgeporton, 1976. december 5-én. Dr. Biitösi János lelkészi beiktatásán.

Next

/
Thumbnails
Contents