Calvin Synod Herald, 1976 (76. évfolyam, 1-12. szám)
1976-09-01 / 9-10. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 13 NEQYVEN ÉVES JUBILEUM PATAKON Sárospatakon július 3—4-én mintegy 200-an gyűltek össze a Kollégium 1936-ban elkezdődött népfőiskolái tanfolyamának volt hallgatói. A pataki faluszeminárium többéves tervszerű munkája nyomán, 1936 telén, háromhónapi népfőiskolái tanfolyamon vettek részt a tiszáninneni egyházkerület területéről azok a tehetséges parasztifjak, akik anyagi okok miatt nem tanulhattak tovább. Két fiatal teológiai tanár: dr. Szabó Zoltán, majd dr. Űjszászy Kálmán voltak a kezdeményezők. A hallgatók faluközösséget is alkottak: Szeretetfalva néven. Volt a falunak papja, bírája, még saját újságja is: a „Kerékvágás”, amit dr. Szabó Lajos szerkesztett. A pataki kezdeményezés után másutt is alakultak népfőiskolák. A második világháború után ezt a munkát a népi kollégiumok folytatták, kitágult lehetőséggel. Az első napon került sor dr. Szabó Zoltán kopjafájának felavatására, melyet Bárány István zempléni esperes végzett. Az emlékezés koszorúját dr. Űjszászy Kálmán professzor helyezte a sírra. Túri Sándor, a kiváló néprajztudós, volt paszabi tanító sírját küldöttség koszorúzta meg dr. Varga András vezetésével. A nagytemplomi hálaadó istentiszteleten Ráski Sándor tiszáninneni püspök, volt népfőiskolái nevelő hirdette az Igét. A gimnázium dísztermében rendezett találkozón részt vett Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki a pataki tanítóképzőben végzett, Hegyi Imre, a Hazafias Népfront Borsod - Abaúj - Zemplén megyei titkára, országgyűlési képviselő, Komjáthy Aladár, a budapest-déli egyházmegye esperese, országgyűlési képviselő, a hajdani veszprémi református népfőiskola vezetője. Köszöntésüket küldték: Rácz István művészettörténész, a népfőiskola volt vezetője Helsinkiből, dr. Ortutay Gyula akadémikus, dr. Maller Sándor, volt sárospataki tanár, az UNESCO magyar bizottságának főtitkára, dr. Móricz Miklós özvegye, Fekete Gyula írő, Boda József lelkész, a volt veszprémi református népfőiskola elindítója, Gombos Ferenc író és mások. Dr. Űjszászy Kálmán köszöntő szavai után Jakab Sándor, Kovács Károly és dr. Varga András a népfőiskolái munkáról és annak előremutató társadalmi hatásáról tartottak előadást. Felszólalt a találkozón dr. Balogh István, a debreceni Déry Múzeum volt igazgatója, Lázár István író, a „Kiálts, Patak vára” című könyv szerzője, Hegyi Imre országgyűlési képviselő és Komjáthy Aladár esperes. Az öregdiákok nevében dr. Harsányi István mondott köszöntőt. Zárszót dr. Űjszászy Kálmán mondott. A résztvevők a Vár lovagtermében a Rákóczi-kori zenét idéző műsoros estet hallgattak meg, ahol Béres Ferenc népdalelőadói művészetében is gyönyörködhettek. — dr. t. i. Ref. Lapja, 1976. júl. 25. NT. LÁSZLÓ KÁLMÁN 1904-1976 Kanadából, Winnipegről kaptuk a gyászhírt, hogy Nt. László Kálmán, a winnipegi és a saskatchewani-farmer gyülekezetek 17 éven át volt lelkésze 1976. július 7-én, a Stonewall, Man.-i kórházban hosszú, de türelemmel viselt betegség után 72 éves korában elhunyt. László Kálmán Erdélyben, Hunyad megyében született. Kolozsváron végezte tanulmányai nagyrészét. Tanító volt, majd 1944-ben tanfelügyelő lett Besztercén. Onnan hurcolták el az oroszok Szibériába, ahol hét keserves esztendőt töltött különböző munkatáborokban. Németországban találta meg családját, és 1954-ben vándoroltak Kanadába. Mint faraktári munkás, kezdte Winnipegen az életet. Itt találkozott Dr. Pokoly László lelkésszel, aki megismerte sok szenvedését és nemes lelkületét, és 1956. elején, midőn Torontóba való áthelyezését megkapta, rábírta László Kálmánt, hogy 52 esztendős kora ellenére is végezze el a teológiát, és vegye át a winnipegi gyülekezet lelki ondozását. Egyetemi tanulmányai mellett még beszolgálta a Saskatchewan tartományban levő két magyar farmer gyülekezetei, Lestockot és Saltcoatsot is, melyek Winnipegtől mintegy 300 mérföldre vannak. 1956-ban szolgálatának és tanulmányainak kezdetén sok ezer magyar menekültnek segített éjjel-nappal fáradhatatlanul. 1960-ban szentelték lelkésszé. Szolgálata alatt lankadatlan szívóssággal két templomot is szerzett gyülekezetének. Erélyes szervezője és alapítója volt a Manitoba-i Folk Arts Council-nak, a nemzetiségi Folklorama kiállítási szervezetnek, a winnipegi International Centre-nek, a helybeli Magyar Színháznak, Magyar Irodalmi Körnek, Szent