Calvin Synod Herald, 1975 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1975-11-01 / 11-12. szám
14 CALVIN SYNOD HERALD örökké ugyanaz: változhatatlan irgalom, könyörülő szeretet. Az Ö kezét fogjuk meg és imádkozzunk! * Jó Urunk! Hálát adunk egy időben hosszú, eseményekben gazdag, szolgálatokban változatos, igehirdetésekben csodálatos mélységeket és titokzatos magasságokat feltáró életért. — Köszönjük, hogy adtad őt nekünk, családjának, egyházának és népünknek. Dicsőítünk, hogy irgalmasan hazahívtad elfáradt gyermekedet. Add hinnünk, tudnunk és remélnünk, hogy aki itt, mint a Te követed, palástot hordott, arra most irgalmasan ráborítottad mindent elfedő szereteted hófehér palástját, hulló véreddel megmosogattad, s a bűnbánat édes ízével elnyerte az örök életet. — Áldott légy, hogy ha régen elszólítottad is mellőle mindig szeretett és szövetséges társát, gondos, gyöngéd és féltőn szerető gyermekek mindig jóságosán ölelték körül és gyámolították az édesapát. Áldunk, hogy az erőfelétti úton erőt adtál nekik. Kísérd őket gondviselő szereteteddel. Szerető és szeretett unokák, mosolygó kis dédunokák őrizzék szívükben Apuka áldott emlékét, szeretetét, hitét, mint ő őrizte mindegyikük képét az asztalán. — Áldd meg az életéért különösen fáradó orvosokat, akik tudásukkal és szívükkel mindent megtettek érte! — Áldd meg a mellette oly sok éjszakát átvirrasztó hűséges ápolókat! Áldásod nyugodjék meg a gyülekezeten, ahol elindult, ahol csak szolgált és ahol élte alkonyán békességben élt. Áldd meg anyaszentegyházunkat, hogy benne az ige hirdettessék és a hirdetett ige életté és cselekedetté legyen neved dicsőségére! Ámen!----------------*• » ---------------Szolzsenyicin imája Milyen könnyű Veled élni Uram! Milyen könnyű hinni Tebenned! Amikor homályos értelmem megtorpan és cserben hagy, amikor a legértelmesebb emberek sem látnak tovább a mai estén túl, és nem tudják, hogy mit kell tenniük holnap, Te eltöltesz annak világos és biztos tudatával, hogy létezel és törődöl azzal, hogy ne torlaszoljanak el minden jóra vezető utat. A földi dicsőség magaslataira érve, ámulva tekintek vissza a megtett útra: a reménytelenségtől egészen eddig a pontig vezet, ahol megadatott nekem, hogy közvetítsem az emberiségnek ragyogó fényed egy visszavert sugarát. Add meg nekem mindazt, amire szükségem van, hogy továbbra is tükrözni tudjam fényedet. És amit magam nem tudok megtenni, tudom, hogy Te még másokat is küldesz, hogy azt befejezzék. (Katolikus Szemle) BABOS SÁNDORÉK NYUGDÍJBA MENTEK „Mi nem akarjuk sem dicsérni, sem eltemetni Babosékat”, mondta Dr. Bütösi János püspök, áprilisban, Ligonierben, a Missziós Est keretében. Babos Sándorék csendesen letették az aktív lelkészi szolgálat felelősségét, amit az Úr Isten reájuk bízott három kontinensen. Babos Sándor 50 évig, Mária pedig 42 esztendeig hordozta a megbízatást. Az ötven esztendőből 38 volt az együtt szolgált kiváltságos, kegyelemmel telt idő. A misszióban töltött sok nehézséggel, külső veszéllyel és sok-sok áldással tele évek csak erősítették hitüket, Istenben való ingathatatlan bizodalmukat. Amit az Űr Jézus mondott tanítványainak: . Én veletek vagyok a világ végezetéig”, az élő, igaz szó és valóság volt és ma is az életükben. Számukra a nyugdíjba menés nem eltemetkezést, elzárkózottságot, sem nem a szolgálat megszűnését jelenti. De jelent lecsendesedést és egy másfajta aktív életformát. Jelent terveket, be nem fejezett munkának elvégzését, újnak kezdését, amihez naponként kérik Isten segítségét. A szolgálatot pedig folytatják ott és akkor, ahol és amikor alkalom adódik. A coatesvilleiek június 29-én vettek búcsút lelkipásztoruktól, a bethlehemi gyülekezet pedig július 12-én, a helybeli és környékbeli lelkészek és egyházak tagjai, Dr. Bütösi püspök üdvözlete, az Egyházmegye esperese, családtagok és barátok nagyszámú részvételével. Mindkét helyen bensőséges, hálaadással tele visszaemlékezés volt az elmúlt esztendőkre, megköszönve Istennek azt, hogy velük volt munkáikban, szolgálatukban sok áldásával, kegyelmével. Úgy a coatesvilleiek, mint a bethlehemiek meghatóan sok jelét mutatták lelkipásztoraik iránti megbecsülésük és szeretetüknek. Babos Sándorék új címe: R.F.D. #1, Box 311B, Northfield, Mass. 01360. UTAZÁS MAGYARORSZÁGRA Az amerikai Presbiteriánus Egyház—The United Presbyterian Church in the U.S.A.—Dr. Vassady Béla és neje vezetésével 1976. május 31-től június 15-ig magyarországi látogatást — Journey to Understanding-et — tervez. Örülünk, hogy ez a nagy és tekintélyes egyház meg akarja ismertetni Magyarországot, benne református egyházunkat. A túra költsége $1,095.00. A tetszetős prospektus azonban nem megfelelő! Első fényképe a magyar puszta ugyan, kútágassal és száguldó ménessel, de alatta egy moszkvai fénykép, alatta s mellette megint nem magyar felvétel. Hátlapján a híres prágai toronyóra, mellette a Balaton, majd legalul egy budapesti felvétel, azon kívül három ismeretlen kép. Nem lett volna ajánlatosabb, ha a debreceni nagytemplomot látjuk a címlapon Moszkva helyett; több képen az „édes, drága Budapestjét, Pápát, Sárospatakot, falusi templomaink remekét, patinás úrvacsorái kelyheinket, irodalmi, történelmi remekeink fényképeit..! ? Természetes, ha más ország látogatásáról van szó, a prospektusra annak az országnak a fényképeit nyomják. — Érdeklődők írjanak a következő címre: Martha Meister Kiely, Coordinator United Presbyterian Church, USA 393 Lakeland Avenue, Grosse Pointe, MI, 48230 Tel. 1-313.-882-1872 I
