Calvin Synod Herald, 1975 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1975-05-01 / 5-6. szám
12 CALVIN SYNOD HERALD Vannak egyének, akik, hogy szavaiknak nagyobb súlya és több jelentősége legyen, előszeretettel ilyen és hasonló kifejezéseket használnak: mindenki, minden magyar, az egész magyarság, az egész amerikai magyarság, felekezeti különbség nélkül, stb. stb. Az ilyen kifejezések mögött az megtévesztő látszat lappang, hogy valaki megbízást kapott egy csoporttól a csoport véleménye kifejezésére. Természetes, az illetőnek ilyenkor jeleznie kell megbízó csoportja nevét. Legújabban például a Magyar Hírek 1975. április 26-i számában ezt olvassuk: „Az Egyesült Államokban élő magyarság nevében” és „Amerika magyarsága üdvözli a Magyar Népköztársaságot felszabadulásának 30. éve alkalmából.” Az amerikai magyarság nem teljesen megszervezett egység (sajnos!), melynek minden magyar tagja lenne. Az amerikai magyarság jelentékeny része tartozik az Amerikai Magyar Szövetséghez, Amerikai Magyar Református Egyesülethez, magyar nyelvű római katolikus egyházakhoz, Kálvin (Magyar) Egyházkerülethez, Amerikai Magyar Református Egyházhoz és még — ki tudhatná — hány szervezethez! Tudtommal e szövetségek, szervezetek és egyházak hivatalos gyűlései senkit nem köszöntöttek, s meg nem bíztak köszöntésük átadásával a „New York-i Társaskör”-t sem. Ki adott megbízást az illető köszöntőnek, hogy az „Az Egyesült Államokban élő magyarság nevében” valakit köszöntsön!? Az amerikai alkotmány biztosítja a szólásszabadságot, mindenkinek joga van saját nevében és csoportja nevében, ha erre megbízást kapott, nyilatkozni, de senkinek sincs joga senki más nevében kéretlenül beszélni! Tehát: Ki-ki a saját nevében, vagy megbízó csoportja nevében beszéljen! AZ AKRONI LORÁNTFFY OTTHON magyar lelkészekkel, magyar orvosokkal, magyar ápolónőkkel, magyar személyzettel, magyar ételekkel és magyar szeretettel megkezdte működését az amerikai magyarság szolgálatában. Érdeklődhetünk levélben vagy telefonon: LORÁNTFFY OTTHON 2631 Copley Road, Akron, Ohio 44321 Tel: 216-666-2631 és 216-666-1313 s^ntennáli Fehér zászlók lobognak kifeszített drótokon, zord falak, vagy fák között tanyán, falun, városon: száradnak a pelenkák. Feszülnek a zsinegek télen, nyáron szüntelen. Kedves antennák ezek. Nem a nagyvilág üzen velük, de boldog család: anyaszívek hirdetik az élet diadalát. Nem fognak fel messziről sugárzó, nagy híreket, de dédelgetik a kis rózsabimbó-gyereket. Mégis nagy hírt mondanak: életet, reményt, derűt... Békezászlók, kedvesek, lengjetek hát mindenütt. Bódás János Szültem volna egy mérnököt. Már-már világra hoztam. De előbb meg kellett szülnöm egy jégszekrényt. Akartam szülni egy tanárnőt. Meg is szülhettük volna, de csak hatodiknak, hetediknek, kilencediknek, mint a dédszülék. Meg kellett szülnöm egy lakást, ennek az idegennek itt, aki pórázra vett tekintetével. Meg kellett szülnöm egy kocsit, belé a szomszédok áhítatát. Meg kell még szülnöm a nyugdíjainkat főleg az ő derűs öregkorára, aki végül e gyermekei után fölzabái majd engem is. Meg kell még szülnöm temetésemet olyanná, hogy ne fájjon neki a tetszelgésre jó étvágyúnak. Meg akartam szülni magam. Meg is szülhettem volna, ha lehetett volna még kitől. Illyés Gyula Bőd Péter: Szent Hilarius Micsoda a felebaráti szeretet? Békesség folyamatja, kegyelem harmatja, egyességnek magva, minden jónak gyökere, amelyből minden jó gyümölcsök teremnek. Hogy kell barátoddal élned? Úgy, mint akiről szüntelen meg kell gondolnod, hogy lehet még ellenséged. LEVÉL A SZERKESZTŐHÖZ
