Calvin Synod Herald, 1974 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1974-08-01 / 8-9. szám
12 CALVIN SYNOD HERALD hogy ezt az évet fontos jubileumi évnek tekintsem életemben. Megérkezésem napja 1914-ben nagy változást hozott számomra. Úgy jöttem, mint MAGYAR, de hirtelen rájöttem arra is, hogy ez a személyi megállapításom egyszerre duplájára nőtt. Az egyszerű MAGYAR-ból AMERIKAI MAGYAR lettem, más szóval: valamivel TÖBB. És azonnal megsejtettem azt is, hogy a név-meghosszabbodás nem csak egyszerű földrajzi helyzetváltoztatást jelent, hanem új feladatokat és kötelességeket is, amelyek meghaladják az ember mindennapi munkáját. És mivel könyvmoly voltam egész életemben, elhatároztam, hogy ezt a kötelesség-többletet a könyvek segítségével fogom leróni, és hivatalos munkámon túl az amerikai magyarság történetét fogom kutatni. És mivel ezen a téren tökéletes újonc voltam, természetesen azonnal a legnagyobb amerikai-magyar témához próbáltam nyúlni: Kossuth 1852-ben történt amerikai látogatásához. Ebben a munkában aztán hamarosan rábukkantam egy egész rövid, alig pár szóból álló mondatra, ami azután soha el nem felejthető jelszóvá vagy figyelmeztetéssé vált számomra. Ezt a rövid mondatot angolul írta le a Kossuthkorabeli rabszolgaság-ellenes amerikaiak vezére, WILLIAM LLOYD GARRISON, aki eleinte nagy tisztelője volt Kossuthnak, de keserűen csalódott benne, amikor a nagy magyar nem vállalkozott arra, hogy beleszóljon az amerikai nép tragikus problémájába. Kossuth, aki természetesen fenntartás nélküli ellensége volt a rabszolgaságnak, ildomtalannak tartotta, hogy mint idegen, a nemzet vendége, beleavatkozzék ebbe a fájdalmas problémába. Garrison ezt a mondatot vágta Kossuth felé „The Liberator” című lapjában: „CSAK MAGYAR VAGY, SEMMI TÖBB!” („Thou art a mere Hungarian, and nothing more!”) Kossuth valószínűleg nem sok figyelemre méltatta ezt az igazságtalan és nevetséges vádat, — de a rövid mondat engem nagyon mellbe vágott. Eszembe juttatta, igen erősen azt, hogy ha egy magyar az Egyesült Államokban él, több kell, hogy legyen, mint CSAK MAGYAR — és hogy ez a TÖBB nem lehet kevesebb, mint tökéletes teljessége annak, amit az „AMERIKAI” szó jelent. És a 60 esztendő alatt, amit Amerikában éltem, azt az elkötelezettséget próbáltam maradéktalanul betölteni, amit ez a szó jelent. És mi lett az eredmény? Rájöttem arra, hogy nincs még egy kis nemzet a világon, amelynek fiai többet adtak volna az Egyesült Államoknak intellektuális, kultúrális, tudományos, ipari és minden más téren, mint a magyar nemzet. Nincs kis nemzet, amely csak közel is állhatna a magyar mellett ebben a tekintetben. Rájöttem arra, hogy az amerikai magyarság mindig TÖBB volt és ma is több, mint közönséges ethnikus csoport, amely megelégszik azzal, hogy itt jobb megélhetést talált s ennél TÖBB nem akar lenni. Megtanultam, hogy az amerikai magyarság olyan sereg, amely amerikahűségében sohasem ingott meg s mindig hű maradt azokhoz az eszmékhez, amelyek az Egyesült Államokat teszik az emberiség legmagasabb és utolsó reménységévé. A kitüntetést örömmel és hálával veszem át. Köszönöm az American Hungarian Studies Foundation igazgatóságának, hogy méltányolja a magam szerény munkáját. Hálás vagyok Önöknek, Hölgyeim és Uraim, hogy itt vannak ezen az estvén Hatvan esztendős amerikai életemben ez az első és minden valószínűség szerint az utolsó megjelenésem ilyen összetételű közönség előtt. Örülök, hogy ezt a néhány szót elmondhattam. Kérem Önöket, ne felejtsék el, hogy egy igen nagy sereg magyar él az Egyesült Államokban, akik magukévá tévén az emberiség legmagasztosabb eszméit: vagyis az igazi amerikanizmust, sokkal TÖBBEK lettek, mint „CSAK” Magyarok. Én közéjük tartozom — és ezért örökre hálás vagyok annak a 60 esztendőnek, amit ebben az országban éltem át. És amíg élek, arra törekszem, hogy jó magyaroknak segíthessek abban, hogy még jobb amerikaiak lehessenek. Isten áldja meg mindnyájokat!” (A.M.N.)-------------■<+ ^ ------------Dr. Béky Zoltán püspök imával nyitotta meg a szenátust Június 12-én Kovács Mihály születésének 250. évfordulóján Ft. Dr. Béky Zoltán tb. püspököt, az Amerikai Magyar Református Egyesület elnökét és az Amerikai Magyar Szövetség igazgatósági elnökét kérte fel Gerald Ford alelnök a szenátus megnyitására. Béky püspök magasszárnyalású beszédében adott hálát a jó Istennek a szabadság és függetlenség e klaszszikus földjéért, az USA-ért, amely két évszázadon keresztül volt a szabadság zászlóhordozója, és fiai százezrei estek el az elnyomott népek szabadságának megvédésében. Isten áldását kérte a törvényhozókra, és kérte, hogy maradjanak továbbra is szószólói a leigázott népeknek. Béky püspök imája után felhasználta az alkalmat, hogy külön megbeszélést folytasson több szenátorral, akik Kovács Mihály ezredes születésének 250. évfordulójáról emlékeztek meg, vagy fognak megemlékezni. Kovács ezredes Washington hős huszárja, az amerikai lovasság megteremtője volt, aki Charleston, S.C.-nél halt hősi halált. Strom Thurmond, south caroliniai szenátor, beszédében méltatta Kovács érdemeit, felelevenítve, hogy ellenfele is lovasságát a legjobb amerikai lovasságnak nevezte, amellyel valaha találkozott. Leírta változatos pályafutását, és arra a következtetésre jutott, hóm/ Kovács megalapítója volt annak a tradíciónak és kiválóságnak, amely a magyarság zömét azóta is jellemzi Amerikában. Richard Schweiker, Benjamin Franklin városának szenátora, beszédében egészében leközölte Kovács Mihály levelét Franklinhoz, amelyet a hős ezredes a latin
