Calvin Synod Herald, 1974 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1974-10-01 / 10-11. szám
14 CALVIN SYNOD HERALD Magyar Református Egyház 200 Norman Avenue Roeblinsr, New Jersey A Roeblingen lakó magyar reformátusok nagyobb számban való letelepedésük óta egyház szervezésére gondoltak. Álmuk 1913. december 28-án valósult meg, amikor a Husovszki Hallban Korocz Géza trentoni lelkész elnöklésével a trentoni egyház leányegyházaként alakultak meg. Beszolgáló lelkésznek Korocz Gézát választották. Istentiszteleteiket egy ideig a Horny Hallban tartották. 1914 júliusában templomtelket vásároltak, a következő' év januárjában tartott gyűlésükön elhatározták a templom megépítését. Parókia számára telket vettek a templommal szemben, melyre késó'bb 10 kocsi számára garázsot épitettek. A szépen növekvő egyház életét gyakori lelkészváltozás zavarta. 1921-től kezdve az episzkopális egyházhoz, 1928-tól kezdve pedig a presbiterinus egyházhoz való csatlakozás okozott békétlenséget. Végül a Független Amerikai Magyar Református Egyházhoz csatlakoztak. Az egyház népe több alkalommal szorgalmasan javitotta és szépítette templomát. 1948- ban a megszilárdult állapotra tekintettel teljesidejű lelkészt választottak. Eladták a templommal szemben levő telket a 10 garázzsal, és árából a templom utcájában parókiát vásároltak lelkészük számára. Az anyagi megerősödés folytán a közeiben egy ötholdas kertet vásároltak. Az egyháznak két harangja és villany orgonája van. A templom befogadó képessége 125. A templom- és parókiakert parkozott. A gyülekezet lélekszáma 210, megkonfirmáltak száma 140, teljesjogú egyháztagok száma 120. Az egyház lelkipásztorai voltak: Alapitólelkész: Korocz Géza 1913- 1918, Nagy Ferenc 1918-1920, Korocz Géza 1921, Murányi János, Ambrus János, Korocz Géza 1927, Gulyás Károly 1927, Nagy Ferenc 1928, Nagy Béla 1929, Gulyás András 1929, Fazekas Lajos 1930-1931, Békv Zoltán 1932-1948, Ábrahám Dezső 1948-1954, Dr. Benkő István 1954-1956, Dr. Komjáthy Aladár 1956-1963, Kovács László 1963-1964, Rőczey Barnabás 1964-1971, Ferenczy Pál 1971, Török István 1972-1974. A lelkészi állás jelenleg üresedésben van. CZINE MIHÁLY AMERIKÁBAN Amikor magyar versről — prózáról, költőkről •— írókról beszél: a hűség, a szaktudás és a szeretet lírai szavai áradnak a hallgató felé. Nem csoda, hogy Dr. Czine Mihályt, korunk egyik legjelesebb magyar irodalomtörténészét irodalmunk igehirdetőjének is nevezik Magyarországon. Ez év őszén nálunk, magyar Amerikában és Kanadában hirdeti Czine Mihály a magyar irodalom, a magyar szó művészetének szépségét, erejét, értékét. Egyetemeket látogat tudósokkal s diákokkal beszélgetni, magyar írókkal — költőkkel találkozik, magyar közösségeket, iskolákat, egyházakat, egyesületeket keres föl. Előadásain főleg a jelenkor magyarországi, erdélyi, szlovákiai és jugoszláviai magyar irodalmáról ad alapos és lelkes, izgalmas, élményszerű ismertetőt. Czine Mihály Nyírmeggyesen, Szatmár megyében született parasztcsalád tizedik gyermekeként. Középiskoláit Nyíregyházán a Tanítóképzőben, egyetemi tanulmányait a budapesti Eötvös Lóránd Tudamányegy etemen végezte az Eötvös Kollégium tagjaként. Ma ugyanannak a Tudományegyetemnek az irodalomtörténész docense. Eddig többszáz tanulmánya, cikke és négy könyve jelent meg. Most van sajtó alatt A magyar irodalom a XX. században című könyve és elkészült a romániai magyar irodalomról szóló könyvének kézirata is. Jelenleg Tamási Áronról és Darvas Józsefről ír könyveket. Ő mondotta: „A vers, az irodalom olthatja a lélek magányát. Ha az ember otthon van népe irodalmában, akkor nem veszett el végleg s teljesen a hazája, sehol, semmilyen körülmények között. Mert a hazának nemcsak külső határai vannak, amelyeket fegyveresek őriznek, de belső tájai is, amelyeken a János Vitézek, a Toldik, a nótázó vén bakák, a három öregek vigyáznak, egy nép halhatatlan teremtményei. Társaságukban mindenütt otthonosan érezhetjük magunkat. Lábunk alatt szilárdnak a földet és fejünk felett az eget is, biztosan járó csillagokkal.” * LELKÉSZEGYESÜLET Az Amerikai Magyar Református Lelkészegyesület szeptember 2-3-án tartotta hivatalos őszi gyűlését a Bethlen Otthonban, Ligonierben, Illés Lajos lelkipásztor elnöklésével. A gyűlés kiemelkedő eseménye három előadás volt; Dr. Komjáthy Aladár az „Amerikai kollégiumok és szemináriumok magyar vonatkozású szolgálatai: I. Bloomfield” címmel tartott szemléletes előadást. A magasszínvonalú, alaposan elkészített és illusztrációs táblákkal szemléltető előadás, amint valaki megjegyezte: a bloomfieldi szolgálat pozitív történelmi kiértékelése volt. A második előadást Dr. Eugene Osterhaven teológiai professzor tartotta. Az előadó rámutatott a múlandó és változó világ egyetlen szilárd alapjára, Krisztusra. A harmadik előadást Dr. Harsányi András tartotta Szenczi Molnár Albertról, aki hányatott életpályája alatt többek között revideált Bibliával, Énekeskönyvvel és Kálvin Institúció-fordításával ajándékozta meg féltőnszeretett egyházát. A gyűlés a jelenlegi Alapszabály szigorú betartására hívta fel a figyelmet, s lépéseket tett az Alapszabály időszerűvé tételére.
