Calvin Synod Herald, 1973 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1973-01-01 / 1. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 13 V_ ’/ ycln vagyok, mint egy fáradt madár, mely átrepülte már a végtelent, de nem pihenhet, mert hosszú még az út: új világok felé nagy, légtelen űrben szállni kénytelen. Szállni, szállni örkökké tovább, s vinni a terhet, a könnyet, vétket s a bánatot, mit rám mért az élet s a földi millióinak könnyét, panaszát, s meg nem állni sehol, sohasem. ., mert nincs egy tűhegynyi békehely, ahol szelíd, baráti szó fogadna, ahol a szeretet édes melegénél viharverte szárnyam megszárítni tudnám . .! Szállni, szállni, örökké szállni kell..! Akkor is, ha csalfa lesz a cél.., akkor is, ha dárda, vagy zúgó nyílzápor járja át szívem .. , akkor is, ha lemetszik szárnyam .., Szállni, szállni, szállni kell nekem ..! 1943 Vitéz Ferenc-------------» »»-----------------­Emlékezés Bornemissza Péter reformátorra Bornemissza Péter, nagy magyar reformátor, 1583- ban tervezte a Szentírásnak egy könyvben való kiadását. Tervét nem valósíthatta meg, mert közben az Ur hazahívta. Bornemissza Péter nyomdájának felszerelését Károli Gáspár vette meg és Vizsolyba szállította. A reformátorokat Isten küldte, hogy a csüggedt magyar népet visszavezessék a tiszta forráshoz a Szentíráshoz. Örömteli szívvel hirdették Isten Igéjét, s meggyőződésük rendíthetetlen volt abban a tu­datban, hogy Isten Szentlelke a sötétségből a vilá­gosságra vezet, az ember a gonoszságot legyőzi, és a hívő szívek oltárán ismét égni és lobogni fog a szerettet. A magyar reformátorok Isten Igéjét hirdetve jártak a jezsuiták által téves útra vezetett magyar nép között. Lelkűket a Szentlélek tüze hevítette, és napról-napra terjesztették az arra szomjas telkeknek Isten Igéjét, és a bűnös ember a Krisztusba vetett hit által ingyen kegyelemből megigazulást talált. Bornemissza magyar reformátor külföldi teoló­gián is tanult, beszélt, több nyelvet. 1564-ben Ba­lassi János házi lelkésze és Bálint fiának nevelője volt. Meghalt 1585-ben. A vallásos kegyelet kötelez minket, hogy a ma­gyar reformátorok áldott emlékét szívünkbe zárjuk, és necsak október 31-én emlékezzünk meg róluk, hanem az esztendő minden napján. György István CSÍPŐ LAJOS 1881 - 1972 Csípő Lajos, a Csípő Utazási Iroda alapítója és elnöke, Bor­sod megyében, Sajókazincon született 1881. november 4-én. 1903-ban jött Amerikába, South River, N.J.-ben telepedett le, s az ottani téglagyárban ka­pott munkát. Erre az időre esik a helyi Magyar Reformá­tus Egyház megszervezése, mely­ben tevékenyen vett részt: pénzt gyűjtött és kamatmentes köl­csönt szerzett. 1907-ben tíz tár­sa támogatásával hajózási iro­dát nyitott. Ezt az irodát 1912- ben Perth Amboy, N.J.-be, State Street-i kétemeletes bank­épületébe helyezte át, majd 1937-ben Maple Street-i há­zába. 1920 után önálló bankot nyitott, melyet a depresszió előtt mindenki örömére sikeresen lezárt. Az első világhá­ború alatt megszervezte New Jersey államban az Amerikai Magyar Hűség Ligát. 1918. november 1-én 500 magyar bevándorló érkezett meg Ellis Islandre, akik az új kvóta szerint nem jöhettek az országba. Csipő Lajos az Episzko­­pális Egyház Trentonban tartott gyűlésén beszédet tartott érdekükben. 125 lelkész és püspökük aláírásával levelet vitt Woodrow Wilson elnökhöz, aki 48 órán belül soron­­kívül beengedte a kétségbeesett 500 magyar bevándorlót. Csipő Lajos a helyi közéletben is tevékeny volt. A YMCA (KIÉ!) és a Kiwanis klub tagja volt, s évekig vezette a férfiak bibliakörét. Sokágú elfoglaltsága mellett sohasem feledkezett meg egyházáról — a helyi Független Magyar Református Egyház tagja volt. 85 éves korában ment nyugdíjba, azaz csak az iroda vezetését engedte át Arnold fiának, maga továbbra is hűségesen maradt íróasztala mel­lett 1972 őszéig, amikor is több alkalommal kórházba került, mindhalálig bízva Urában. Megnyugodva Isten akaratában, betelve az élettel, december 15-én adta vissza lelkét Teremtőjének. December 18-án temette Ft. Ábrahám Dezső püspök a helyi magyarság, a város lakói és vezető­sége részvéte mellett. Kihűlt porsátora a woodbridgei Clover Leaf temetőben nyugszik. Az amerikai magyarság egyik legnagyobb és legtehet­ségesebb tagját veszítette el benne. Legyen áldott emléke! Áldás és béke poraira! Vitéz Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents