Calvin Synod Herald, 1973 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1973-08-01 / 8-9. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 13 Jöjj, légy az aranyásó.., s lesz öröm, kacagás, ének... A szabadításért, neked adom az új világot.., s míg tart ez az élet — drága aranyásóm —, szeretni foglak örökké téged..! Vitéz Ferenc • Hl • lí • R • IE ♦ K • Hősök akadályversenye a Fillmore-i Magyar Cserkészparkban A Magyar Cserkész Szövetség ez évben immár tizedszer rendezte meg hagyományos Hősök-napi akadályversenyét. Messze vidékekről egymásután érkeztek a résztvevőkkel tel autóbuszok, és a kijelölt időpontban pontosan kezdetét vette a nehéz akadályok leküzdését célzó küzdelem. A Genesee folyó feletti hegyláncon elterülő, 107 hold kiterjedésű saját birtokuk mellett a környékbeli területekre, utakra is kiterjedt a verseny. Alaposan próbára tette a legügyesebb, legélelmesebb cserkészek szellemi és fizikai felkészültségét is. Aki sikerrel megállotta helyét, az méltán érezheti, hogy ha az élet történetesen hasonló körülmények közé sodorná, nem kell elkeserednie: a cserkésznevelés minden nehézségre előkészítette. Három korosztály: 10-12 éves, 12-14 és és 14-18 éves vett részt a rendkívül izgalmas, élményekkel telített versenyben. A legfiatalabbak verseny pályáját Schloder Miklós vezetésével a New York-i körzet, a középkorúakat Jámbor Lajos vezetésével a Toronto-i, a legidősebbekét Simonyi Viktor és Fáik Viktor Cleveland-i Körzet tisztjei állították fel. Táborparancsnok Beodray Ferenc központi vezetőtiszt, az egyes részlegek parancsnokai pedig Szappanos István USA-i és Jámbor Lajos Kanada-i vezetőtisztek voltak. Mikszáth Kálmán, a nagy palóc mesemondó „Beszélő köntös” regénye volt az akadályverseny témája. Akárcsak a török megszállás alatti furfangos kecskeméti városatyáknak, az akadályversenyben RÉSZTVEVŐ 58 ŐRS KÖZEL 400 CSERKÉSZÉNEK kellett megszerezniök a „kaftán”-t. A kalandvágyó cserkészeknek előzőleg el kellett olvasniok a regényt, tehát magyar nyelv és korismeret szempontjából a 48 órás megerőltető kirándulás komoly szellemi feladatot is jelentett. A cserkész fantázia megannyi változatát, árnyalatát kimerítő, változatos tábortűzi számok, a cserkész leleményesség kifogyhatatlanságáról tanúskodó meglepetések tették a résztvevők számára élvezetessé és örökre feledhetetlenné az idei akadályversenyt is. Szklabonya nagy szülötte pedig mosolyogva nézte mindezt a mennyek magasságából. Méghozzá nem is egyedül, mert ott van mellette „Akii Miklós”, „A két koldusdiák”, a „Szelistyei aszszonyok”, „A vén gazember”, sőt még a „Tekintetes vármegye” is, mármint Nógrád. Megférnek ők valamennyien „Szent Péter esernyője” alatt. Mert megírták hozzáértő kritikusok, hogy a „Beszélő köntös” szívünkből, lelkűnkből való szerzője „igazi humorista volt, a magyar irodalomban a legnagyobb, aki az életet nagy-nagy megértéssel, de felülről nézte: könnyel és mosollyal.” Báchkai Béla (84. sajtótájékoztató Magyar Cserkész Szövetség.) Martin Luther King kápolna Szegeden Június végén avatták fel a magyar baptista egyház dr. Martin Luther King nevét viselő szegedi kápolnáját. Az elnevezéssel az Egyesült Államokban 1968-ban gyilkos merénylet áldozatává vált Nobel-békedíjas baptista lelkésznek állítottak emléket. Palotay Sándor, a Szabad Egyházak Tanácsának elnöke ünnepi megemlékezésében méltatta Martin Luther King munkásságát. Hangsúlyozta, hogy a néger származású nagy amerikai humanista pap egyaránt küzdött a hívő és nem hívő emberek békéjéért, az emberi méltóság tiszteletben tartásáért, az ember és ember közötti megkülönböztetés, a gyűlölködés eltörléséért. E nagy eszmékért végül életét is feláldozta. Az ünnepségen ismertették Martin Luther King özvegyének és édesapjának a magyarországi baptista egyházhoz intézett köszöntő levelét is. Az imaház avatószertartását Laczkovszki János, a magyar baptista egyház elnöke, a baptista világszövetség alelnöke végezte. (A.M.Vil., 1973. júl. 8) A sophiai mecset magyar kincse A keresztény templomból lett világhírű konstantinápolyi Hagia Sophia mecset műemlék tárgyai között magyar eredetűek is vannak. Az eredeti oltár két oldalán lévő négy óriási tömör bronz kandeláber valamikor Mátyás királyé volt és a budavári Nagyboldogasszony templomot díszítette. A mohácsi vész után hadizsákmányként kerültek Sztambulba. Erről tudósít az egyik kandelábren függő tábla arab betűs török verses felirata, amely magyar fordításban így hangzik: „A világ uralkodója, Szulejmán khán, kinek ellen nem állhat sem Giv, sem Brizsem, annyira megtörte Magyarország seregét, hogy a mező nem látszott a halottaktól. Elpusztította a gyáva királyt, a poklot tette helyére, ezt igaznak tudd. Templomát felégetvén kirabolta Budát. Kihozott egy-két szép gyertyatartót, elhozta őket a Hagia Sophiába, az ellenség testét és lelkét tette beléjük olajnak. Sugalmazva mondott ennek emlékére imát; örökké világítson a hit lámpása. —A hidszra 933. évében.” (A.M.Vil., 1973. júl. 15) * New Yorkban ökumenikus Bibliát adtak ki angol nyelven római katolikus, protestáns és orthodox egyházak használatára. * Körösi Csorna Sándor síremléke javításra szorul. Erdélyben megindult a gyűjtés a javítás költségeire. Jakabos Ödön kézdivásárhelyi tanár a múlt őszön elindult a síremlék helyreállítására. * A debreceni Református Kollégium könyvtárában Kopenikusz csillagász halálának 500-ik évfordulója alkalmából kiállítást rendeztek. * Az Evangélikus Élet folyó évi március 4-i száma jelzi, hogy Budapesten, a zuglói gyülekezet tulajdonában levő “Kakas Lidia Szeretetotthon”-t 9 millió forint költséggel átalakítják, s benne nyílik meg a Teológiai Akadémia és a Teológus Otthon. A tervek szerint az épület 1974. szeptemberére elkészül. * A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szalagavató bált rendeztek. A bált díszmagyarba öltözött ifjak és lányok csárdással nyitották meg. — Úgy látszik, a díszmagyar ismét divatba jön.. ! * Deerfield Beachen. Floridában Eleanor Richey 14 millió dollárt hagyott kutyáira. A 150-ből jelenleg 74 a boldog örökös! 180 holdas farmon laknak, jó kezelésben és ellátásban részesülnek, állatorvos vigyáz egészségükre. — Nem is olyan reménytelen a kutyavilág!
