Calvin Synod Herald, 1972 (72. évfolyam, 8-12. szám)
1972-11-01 / 11. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 11 GYÖRKEI VESZEDELEM A Wesselényi összeesküvés megtorlása után I. Lipót Ampringen Jánost tette Felső-Magyarország kormányzójává, akivel megkezdődött a rémuralom a Felvidéken. Főkapitánya Sporck után Spankau lett, aki hozzá is fogott az elégületlenek kiirtásához. 1672. május 12-én kelt rendeletére, melyben megtiltja, hogy református lelkészek templomaikban török segítségért imádkozzanak, Petróczy István felkelést szervez. Az ő vezetésével Kende Gábor, Szuhay Mátyás, Szepessy Pál 15 ezer emberrel jelenik meg Abaújban és Enyickénél megverték Spankau seregét. Amíg a fölkelők Szuhay vezérletével Kassát, Kende vezérletével Regécet vívták, Spankau segítségére érkezett Kobb, Diepenthal és Eszterházy Pál friss császári seregekkel. így Spankau oldalán kb. 9 ezer ember volt. Kobb serege Kassától Királynépe felé húzódott, Petróczy hadával Györkén állt meg, hogy oldal állásból támadjon a császáriakra. A felkelő kurucok könnyen megsemmisíthették volna az ellenséget, Kobb azonban, Barkóczy révén, megvesztegette a kuruc táborban levő hajdúkat, akiknek a csata megkezdése után a császár seregéhez kellett átállniok. Az ütközet október 27-én kezdődött s rövid ideig tartott a hajdúk árulása miatt. A zempléni hadak s még vagy ezer gyalogos, hűségesen megállták a helyüket s elestek a csatában, míg Petróczy, Kende, Szepessy, Szuhay és Szőts maradék csapatai részint a Tisza felé, részint a Sajó mögé menekültek. Akik fogságba kerültek, Kobb nyársra húzatta őket. Spankau vérdíjat tűzött a lázadó kurucok fejére: közönséges emberre két tallért, főbbekért halva ezer, elevenen kétezer tallért ígért. A györkei csata után folytatódott a reformátusok pusztítása és kiirtása a Hernád völgyében. A protestáns lelkészeket Pozsonyba, onnan gályarabságra vitték, templomaikat elvették, míg a protestáns, elsősorban református lakosság, a Tiszántúlra menekült. Ekkor vették el az árpádkori györkei templomot a reformátusoktól, melyet aztán visszakaptak. Kobb, véres kardot, nyársat és kereket hordoztatott a vidéken, figyelmeztetve a lakosságot: “kard lesz büntetése a főúrnak, nyárs a nemesnek, kerék a parasztnak.” A budai pasa, megtorlás képpen, ugyanezt írta elő az elfogott császári németek számára, mire a király 1677. december 10-én leváltotta Kobb generálist. A megtörtént véres események előkészítették Thököly felkelését. ♦ Kassa mellett, Gyürkétől északra, a Szárhegy lábánál, a Menyepatak két partján nagy síkság terül el. A dűlőt Csontosok-nak hívják, mert háromszáz év óta az eke emberi csontokat, elrozsdált fegyvermaradványokat fordít ki. Itt volt 1672. október 27-én a nagy csata, s itt temették el az elesett és karóba húzott kurucok holttestét, akik életüket adták a szabadságért és hitükért Györkey Sámuel prédikátorsága idején. A történelem, mint Györkei veszedelem — Clades Györkeiana-t tartja számon ezt az eseményt. A háromszáz éves évforduló alkalmával álljunk meg lélekben e síkon, emlékezzünk, helyezzünk egy szál hervadó virágot hervadhatatlan koszorújuk mellé, s imádkozzunk, hogy áldozatuk ne lett légyen hiába.. . Vitéz Ferenc Kopjafa egy magyarországi temetőben. Alexay Zoltán győri tanár felvétele, 1972--------------*• > »»------------Madárszó a ködben Köd dűl, hogy a vidéket elmerítse. Pipiskét rejt a hömpölygő özön. Fütty ént. Dalom, légy bátor kis pipiske: szólj, fiittyents át a bús világködön. Áprily Lajos
