Calvin Synod Herald, 1972 (72. évfolyam, 8-12. szám)

1972-11-01 / 11. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA

Hungarian Reformed Religious Paper

Founded in 1900

OFFICIAL ORGAN OF THE CALVIN SYNOD — UNITED CHURCH OF CHRIST

(Paul Traugott Fuhrmann Calvin the Expositor of Scripture e. cikkének ismertetése. Interpretation, April 1952.)

Kálvin híressé lévén Institúciója folytán, 1536-ik évi Genfben járta alkalmával, Faréi unszolására Genfben maradt a helyi egyház írásmagyarázójaként. Egy évre rá hetente nyolcszor prédikál. Körülbelül kétezer prédikációja maradt fenn.

A szószéken nem beszél a civilizációról vagy a napi ígérői, sem nem követi az évi ciklusokat, sem pedig nem választja tetszés- és alkalomszerűen textusát. Az Isten kegyelme könyvekben adja az Igét, így Kálvin egy-egy könyvet magyaráz, és ha kell, éveken át is. Irásmagyarázatában összefüggő részeket vesz naponta, és soronként vizsgálja, minden lehetőséget és következményt levonva abból. Prédikációinak nincs felosztása, vázlata — csupán a textusé magáé. Az ige sodrában áll, és ez viszi előre szavait. A Bibliát nem határozza meg számára sem csoport, sem felekezet. Imbart de la Tour mondja róla, hogy számára a Bibliát magyarázni nem egyéb, mint azt egyszerűségében és természetes értelmében venni. Az írást saját magából akarja ~megérteni, beszéljen maga a Biblia.

Prédikációi homíliák, mint az ősegyházban: szakaszok magyarázata a grammatika és a történelem világánál. Applikációi a hallgatóság életkörülményeihez kapcsolódnak. A Biblia értelmét nem öltözteti saját teológiai nézeteibe, sem pedig nem szűri át korának demokratikus és gazdasági áramlatain. Nem szavakat mond az Istenről, hanem Isten szavát adja teljességében és gazdagságában. Lemond minden emberi művészetről, mely Isten szava és hallgatói közé állana, úgy, hogy az ember magához az Úrhoz jusson el. Mondja: “Tudom, mi tetszik és mi nem tetszik a világnak, de mi sem fontosabb számomra, mint az Úr rendelte utat követni”. Innen van, igehirdetése célja: fölemelni az embert Istenhez, hogy megértse az írást. Spontán beszél, ritkán van jegyzete. Előadása egyetlen törvénye: őszintesége. A textus és az alkalom inspirációjára hagyja magát. Stílusa egyszerű, családias, konkrét, tele népies kifejezésekkel, helyi mondásokkal és idiómákkal, és a mindennapi életből vett képek sokaságával. Előadásait, igehirdetéseit mások jegyezték le.

Igehirdetése alapelvei

1. Isten szólt — ez az alapelv, mely vallásunkat megkülönbözteti más vallásoktól. Számára a kijelentés progresszív — korszakokon át. A kijelentés kibontakozását nem az ember vallásos fejlődésének tudajdonítja, hanem Isten növekvő megvilágosításának Krisztusig, Aki az Igazság Napja, mely egészen megvilágosítja a világot.

Nem vallja a Biblia mechanikus vagy verbális inspirációját, ez a későbbi ortodoxia műve. A korábbi reformátorokkal a Szentírás organikus inspirációját hiszi. Az ihletett ember saját módján, stílusán és egyéniségén át fejezi ki a Szentlélek által nyert gondolatokat. Kritikával vizsgálja a Szentirást, mégis könyvei gyűjteményét úgy fogadja el, mint Isten alkotását az ősegyház anonim szolgálatán át. Számára az írás egység (the Scriptures are one). Nem az Isten igéi, verba Dei, hanem az Isten Igéje, verbum Dei, a Szentírás. Az írók különbözősége megsemmisül a Lélek egysége előtt. Isten nagysága jellemzi az írást, mint bölcsesség iskolája, lelkünk egyedüli tápláléka (legelője).

“Isten igéje, mint a Nap: mindenre rávilágít, de a vakra nincs hatása. Ebben az esetben mindannyian vakok vagyunk természetünknél fogva, úgyannyira, hogy az ige nem hatolhat be lelkűnkbe, hacsak Isten Lelke, Aki a belsőnk Ura, nem ad lehetőséget arra megvilágosítása által.” “Az Isten igéje természeténél fogva világos (clear), de el van homályosává az ember sötétsége által.”

2. Második alapelve: a magyarázó megvilágosítása a Lélek által: “A szónak magában nincs hatása és eredménye a Szentlélek megvilágosítása nélkül”. “Lélek nélkül az ige halott betű, az ige nélkül a Lélek mint egy illúzió — lebeg”. Szükséges, hogy ugyanaz a Lélek tegye biztossá a prófétákat hivatásuk felől, szálljon szívükbe, érintse életrekeltve és tegyen bizonyságot szívünknek, hogy Isten az ő szolgálatukat használta fel oktatásunkra. Üdvösségünk eszköze a Szentlélek megvilágosítása.

3. Harmadik alapelve: A Szentírás inspirációjára bízza magát. Kálvin nem maradhat független, magát kormányzó személyiség a Biblia lapjai előtt. Az ige meditációja alanyává lesz (subject), az viszi. “Az ige tükör, amelyben a Hitnek meg kell látnia, szemlélnie kell Istent.” “Az írás a Szentlélek iskolája.” Napi olvasása és súlya eggyé teszi a Bibliával. Ez adja Kálvin számára Isten nagyságának és méltóságának (gondolatát) érintését és csodálására (contemplation) készteti. Kálvin nem misztikus, nem