Calvin Synod Herald, 1972 (72. évfolyam, 8-12. szám)
1972-08-01 / 8-9. szám
12 CALVIN SYNOD HERALD mellett magyarul is el tudnak néhány szót mondani a nénikéjüknek. Mi ennél sokkal többet akarunk, mi a lelkűket akarjuk a magyarság számára, mert úgy érezzük, hogy éppen eleget vesztett népünk ahhoz, hogy betömjük a réseket. Szerencsére egy olyan történelmi hullám hátára kerültünk, mely kedvez a keveseknek, a kisebbségeknek, akik ragaszkodnak gyökereikhez, ősi örökségükhöz. Sajnos a délamerikai magyarság ezt még nem látja és ezért a legnagyobb a veszteségünk az összes kontinens között Dél- Amerikában. Meg van is ott a levegőben valami patópálos, délibábos hangulat, amelyben magyarjaink nagyon hamar otthon érzik magukat. A mi feladatunk azonban más. Mi akarjuk bebizonyítani a magyarságnak, hogy bárhol a világon lehet magyarnak lenni, nem egy, nem két vagy három nemzedéken, hanem nemzedékek hosszú sorozatán át. Őrültek vagyunk? Naivak? Lehet. De hidd el, hogy kisebb célért nem érdemes küzdeni. Nincs semmi ördöngösség abban, hogy egy gyermeket magyarul megtanítsunk a föld bármely pontján. Se a szórvány, se a környezet meséjével ne jöjjön senki! Tíz éves kora előtt a gyermek három hónap alatt megtanul egy nyelvet. Saját gyermekeimről tudom. Nemzetközi állásban vándoroltunk országról-országra, szórványból szórványba. Mint a fehérneműt, úgy váltották a gyermekeink az országok nyelvét. Csak egy maradt meg, magyar anyanyelvűk, mert e fölött őrködtünk mi, a szüleik. Most már annyira erős a cserkészségünk, Áron, hogy nemhogy lazítanánk a gyeplőn, hanem mindig szorosabbra fogjuk a minőség érdekében. S a magyar nyelv kérdésében nem ismerünk tréfát, vagy kifogást, siránkozást. Tessék, minden szülő végezze el a házifeladatát, tanítsa meg a gyermekét magyarul, mi igen nagy szeretettel várjuk. De magyar kötelességüket elhanyagoló szülők miatt nem alkudhatunk meg céljainkkal, a külföldi magyarság jövőjével. Járod a világot, Áron, sokfelé megfordulsz. Látod a veszteségeket és fáj a szíved ezekért az elhulló magyar fiatalokért. Üzentél nekünk, köszönjük. Mi ezt az üzenetet szeretettel visszaküldjük, hogy add át azoknak, akik felelősek ezekért a fiúkért: a szüleiknek. Cseh Tibor-------------------»» • »»-------------------Id. Molnár Bálint Méltató szavak a Kálvin Egyházkerület évi közgyűlésének díszbankettjén Istenes ember. Magán életében is igyekszik követni az Úr Jézus Krisztus példáját. Ha hiányzik a vasárnapi istentiszteletről, tudja mindenki, hogy beteg-Emberszerető. Minden embert szeret. Feleségével együtt ötven éven át hűséges beteglátogató volt a kórházakban és az otthonokban. Azonban kerüli a “gonoszok sátorát”. Ha valaki megbántja hitét, vagy lenézi egyházát, azzal az emberrel kerüli a barátságot és társaságot, mert az ő számára a barát egyházat szerető, templomba járó, munkálkodó embert jelent. Feleségével együtt hűségesen dolgoznak egyházukért, még saját otthonukat is rendelkezésre bocsátják. Mivel új épületünkben nem volt konyhai berendezés, a főzést, ételkészítést náluk végezték. Elismerést szolgálatukért soha nem kívántak vagy vártak. Eddig, sem őt, sem feleségét, megünnepelni nem lehetett. Minden megtiszteltetést visszautasítottak. Sem ajándékot, sem pénzbeli felajánlást, nem fogadtak el. Közegyházi, társadalmi, ifjúsági, énekkari stb. összejöveteleken örömmel résztvesznek. Helyi gyülekezetünk mindenese. Templomi épületünkben egy porszem sem maradhat anélkül, hogy ő azt észre ne venné. Éjjel-nappal kész otthagyni meleg otthonát, ha szükség van reá. Minden egyházi tisztséget viselő ember: Egyházfi, presbiter, gondnok, trustee, örökös tiszteletbeli főgondnok. Egyet nem tesz — nem prédikál. Azt a lelkészére bízza. Őszintén tiszteli a mendenkori lelkipásztort, mint Isten szolgáját. Ha nem is kapta meg Istentől a szólás ajándékát, ő mégis prédikál — Egész életével — munkájával. Körülveszi őt nemcsak gyülekezetünknek, hanem Nyugati Egyházmegyénknek tisztelete és hálája is. Öröm és kiváltság számomra id. Molnár Bálintot átadni az Egyházkerületnek arra a kitüntésre, amelyért ő olyan önzetlenül és hűségesen megszolgált. Beretz Árpád, püspök Atyák és Testvérek! A 84-ik Zsoltár szavai “Mert jobb egy nap a te tornácaidban, hogy sem ezer másutt; inkább akarnék az én Istenem házának küszöbén ülni, hogy sem lakni a gonosznak sátorában!” — jellemzik a legszebben azt, akit most ünnepiünk. Molnár Bálint Nyugati Egyházmegyénkben, gyülekezetünkben, Fogalom. Egyházi életünk egésze érdekli és foglalkoztatja. Kora reggeltől, késő estig felügyel a templomi épületekre. Nem az elodázás embere, sem nem a várás embere. Ő a tett embere. Amit kimond, azt szinte azonnal cselekszi is. * . Hivatásként Nem áll meg nélküled az élet, Hisz a tengelye nem te vagy! Nélkülözhetnek bárhol téged: Van más erő, meg kéz, meg agy. Kis rész vagy a nagy élet-gépben, Ám a rész is remek legyen! Végezd munkád hivatásképpen! Erőd kevés? Van kegyelem! Hézser Zoltán
