Kaczúr István: A kubikos. Apám regénye - A történelem sodrában 2. (Szentes, 2009)

Szibériában, a hazától távol

Szibériában, a hazától távol

Mintha előre tudta volna a muszka, hogy rengeteg foglya lesz, hatalmas tábort ácsoltatott Szamara közelében. Az ellátáshoz szükséges volt a város, a vasút közelsége.- Ahogy megismertük a város nevét, tisztjeink tudták, hol vagyunk. Szibéria nyugati határvidéke, a Volga folyó egyik ősi városa, amely nem messzire van a íCaszpi- tengertől északra.- Ilyen pontosan kellett tudni?- Persze. Háborút járt katona tudja, mikor hol van, merre lehet a hazánk, a családunk. Meg az utazási lehetőség.

Felsorakoztatták a vagonokból kirakottakat. Mármint az élőket.- Szinte minden vagonban volt egy-két halott. A hosz- szú út, a rossz ellátás, a vízhiány, meg a fellépő tífusz tizedelte a népet. Nekem a fejsebem akkorra meggyógyult. Egészségesen nézegettem a tájat, a fából ácsolt barakkokat. És igyekeztem a tisztek közelében maradni.

Idősebb is volt Péter 1914 őszén a többinél. Harmincöt közelében a tisztek is, a tábort őrző oroszok is értékelték tapasztaltságát.- Hamar megtudták, hogy sok mindenhez értek. További barakkokat építettek, és én értettem az ácsmunkához meg az útépítéshez is. Megbíztak, szervezzek csoportot, és csináljuk, amit kell. Ez lehetővé tette a felderítést: hol van élelemraktár, konyha, kocsma, hogy és mivel lehet pénzhez jutni.- Szökésre gondoltak?

27