A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - IV. A jugoszláv agrárreform
Nagybecskereki kerület. Elnök Budakov D. Milutin, a nagybecskereki kerületi népbíróság bírája, tagok: Mikin B. Zvezdan földműves, az állami javak igazgatóságának nagybecskereki körzetének helyettes igazgatója és Milanov D. Ljuba nagybecskereki földműves. Pancsevói kerület. Elnök Nikolic Dargo pancsevói bíró, tagok: Dimitrijevic Srbislav sztarcsevói földműves és Tolvadijac Jevta novoszelói földműves. Kinevezték ezenkívül a novipazari, piroti, toplicei, kragujevaci, pozarevaci és koszmeti kerületi népbizottságok mellett működő agrárbíróságok tagjait.”112 1946 januárjának első napjaiban a Tisza mentén is megkezdődtek az agárreform előkészületei. A Zentai Járási Népbizottság értekezletén - ekkor még csak napirend előtt - a Magyar Szó tudósítása szerint a következő hangzott el: „...Uzelac őrnagy, az agrárügyosztály földosztó bizottságának elnöke napirend előtti felszólalásában rámutatott azoknak az előkészítő munkáknak [a] fontosságára, amelyekkel a földosztás megindult. Mindannyiunk kötelessége - mondotta - hogy segítsük ezt a munkát, és hogy megakadályozzuk a reakció mesterkedéseit, amely célul tűzte ki, hogy visszatartsa a földigénylőket a jelentkezéstől.”113 A Népfront zentai járási nagygyűlésén is szó esett - az egyre inkább már csak képletes - polgári ellenzék agrárreform-ellenes tevékenységéről. Nevezetesen arról, hogy az ellenzék azt híresztelte, hogy a nemzeti kisebbségeket - a királyi Jugoszláviában végrehajtott földreformhoz hasonlóan - kihagyják a földosztásból. Ezzel kapcsolatban Dragin Radivoj, a Népfont járási elnöke a következőket mondta: „...A reakció a magyar dolgozók közé is jelszavakat dobott, annak ellenére, hogy az agrártörvénnyel megvalósult a földreform. A földet azoktól veszik el, akiknek sok van, földet kaphat minden becsületes földműves és földmunkás, nemzetiségre való tekintet nélkül.”114 A Tisza mente más településein is folytak az agrárreformmal kapcsolatos tájékoztatások, a Magyar Szó erről 1946. január 4-én a közölt tudósítást, amelyből kitűnik, hogy a Martonoson megtartott konferencián 400, Adán pedig 200 érdeklődő vett részt. Ezeken ismertették és megvitatták a földosztást és a földigénylés módját.115 A vajdasági magyar nyelvű sajtó is - amely teljes egészében a rezsim befolyása alatt állt - maximális erőbevetéssel dolgozott az agrárreform népszerűsítésén, propagálásán. Ennek egyik legkézzelfoghatóbb példája a lap hasábjain 1946. január 6-án - ismeretlen szerző tollából - megjelent cikk, amely az agitprop legfelismerhetőbb jellemvonásait viselte magán: 112 Kinevezték az agrárbíróságokat. Magyar Szó, III. évf. 1946. január 3. 2. sz. 5. 113 A zentai népfrontgyűlés éles szavakkal megbélyegezte a magyar és szerb reakciót. Magyar Szó, III. évf. 1946. január 4. 3. sz. 3. 114 A zentai népfrontgyűlés éles szavakkal megbélyegezte a magyar és szerb reakciót. Magyar Szó, III. évf. 1946. január 4. 3. sz. 3. 115 A földreform végrehajtásának küszöbén. Magyar Szó, III. évf. 1946. január 4. péntek, 3. sz. 3. 56
