A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - II. A választójog korlátozása Jugoszláviában az 1945-ben megtartott alkotmányozó nemzetgyűlés kapcsán
szavaz, már akkor leadta szavazatát, amikor úgyszólván a körmeivel szántotta fel a földet, a néhány kilométerre innen folyó harcok tüze mellett. A választások csak demonstrációt jelentenek, amelyen a lakosság kimutatja állásfoglalását, és éppen ebben a véleménynyilvánításban kell, hogy a magyarság [az] utolsó emberig szavazzon. Ezzel válik lehetségessé, hogy eltemessük egyszer és mindenkorra azokat a reakciósokat, akik még reménykednek, és alattomos munkával próbálják szétválasztani Vajdaság népét. A parasztkérdésről szólva megelégedéssel állapította meg, hogy Vajdaságban a parasztság és [a] földműves nép teljes mértékben kiveszi részét a munkából. Az a lendület, amellyel ilyen nehéz körülmények között [a] szántás, vetés, aratás munkáját, és a gabona beszolgáltatását az éhezők ellátására végzik azt mutatja, hogy a föld népe is állásfoglalást, és teljes szívvel és lélekkel mellénk állt. Éppen az az akarat, hogy ezt a rendszert és belső berendezését megtarthassuk, teszi szükségessé, hogy a köztársasági államformát válasszuk a királyság helyett, mert csak a köztársaság teszi lehetővé, hogy [a] testvériség, jogegyenlőség és [a] szabadság szelleme érvényesüljön. A szónok szavait nagy lelkesedéssel figyelte a tömeg, és gyakran szakította félbe tüntető közbekiáltásokkal. Feda őrnagy, a következő szónok azzal kezdte beszédét, hogy kedves szerb és magyar testvéreknek szólította a hallgatóságot, amely szavakra tomboló, percekig tartó lelkesedéssel ünnepelték. Tényi László közkatona magyar nyelven szólt a tömeghez, majd Rácz Vince Szenta város elnöke és képviselőjelöltje ugyancsak magyar nyelven beszélt a választások jelentőségéről. Végül Nagy József a helyi bizottság titkára ismertette a jelöltek rövid életrajzát.”40 A választási kampányról még csak annyit, hogy a kampánycsend ismeretlen fogalom volt: egy nappal a szavazás előtt a Magyar Szó címlapon közölte az alábbi írást: „Mosa Pijade, az ideiglenes szövetségi nemzetgyűlés alelnöke sajtóértekezletet tartott a bel-, és külföldi sajtó képviselőivel. Közölte, hogy Jugoszláviában a bejelentett kifogások felülbírálása után a választói névjegyzékben összesen 8 178 958 szavazó van, és a választói névjegyzékből 199 883 szavazót töröltek, ami 2,4 százaléknak felel meg. Egy hónappal előbb, amikor a választói névjegyzékeket lezárták, a töröltek száma 253 108-at tett ki, ami 3,09 százaléknak felel meg. A bírósági ellenőrzések ezt a számot lényegesen csökkentették. Míg Szerbia többi részében a törlés 2,4 százalékot jelentett, Vajdaságban csak 1,3 százalék törlésére volt szükség. A szövetségi nemzetgyűlésnek 348 tagja van, és a választásokon 738 jelöltet állítottak egész Jugoszláviában. Valamennyi jelölt a Népfront tagja, azonban sok helyen versengés folyik a jelöltek között és ezért helyenként 3, 4 sőt 5 urnát is fel kellett állítani. A jelöltek között minden párt képviselve van, amely részt vesz a Népfontban. A jelölések azonban nem számarány és a pártok számbeli erőssége szerint történtek, hanem úgy, ahogyan a legalkalmasabb embereket kiválaszthatták, hogy képviselőségre jelöljék. Ez az oka annak, hogy rendkívül nagy számban vannak a jelöltek között olyanok is, akik semmiféle párthoz nem tartoznak. 40 Szenta népének példátlanul lelkes választói tömeggyűlése. Magyar Szó, II. évf. 1945. október 16.240. sz. 3. 41
