A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - VII. Vagyonelkobzás
Kálinét március 14-én kihallgatta, és március 15-én az elkövetett cselekménynek a „társadalomra való veszélyességére” hivatkozva elrendelte őrizetbe vételét.202 1949. március 16-án vádat emeltek ellene a Zentai Járásbíróságnál gazdasági szabotázs vádjával.203 Mivel az előírások szerint a vádlottnak kellett, hogy legyen ügyvédje, felszólították, hogy nevezze meg azt. Kovács Káli Erzsébet ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy mivel sohasem pereskedett, nem ismer ügyvédeket, és nem tud senkit megnevezni. A bíróság hivatalból dr. Kopasz István zentai ügyvédet rendelte ki védőnek. A bíróság nem késlekedett, március 16-án megtartották a tárgyalást, és meghozták az ítéletet is. Kovács Káli Erzsébetet - aki elismerte, hogy nem szolgáltatta be a rárótt penzumot, de azzal védekezett, hogy azért nem tett eleget, mert nem termett elég - bűnösnek találták tiltott spekuláció és gazdasági szabotázs bűntettének elkövetésében. A bírói tanács ítélete főbüntetésként egy év szabadságvesztés, mellékbüntetésként pedig teljes vagyonelkobzás volt. Az indoklásban kifejtették: „.. .A vádlott mindezt osztályérdekeitől vezérelve, saját gazdagodása [céljából] követte el a szegény néprétegek kárára, pont akkor, amikor dolgozó népünk hatalmas erőfeszítéseket tesz az ötéves terv teljesítésére. Pontosan ebben látja a bíróság a cselekmény nagyfokú káros hatását a társadalomra nézve, és véleménye szerint ez [kimeríti a kötelező termék]felvásárlás súlyos szabotálásának [fogalmát].”204 A bíróság - a vádlott egészségi állapota és fizikai munkára való alkalmatlansága miatt - „nagylelkűen” eltekintett attól, hogy Kovács Káli Erzsébetet kényszermunkára ítélje. Az ügy apropója, hogy a Szerb Népképviselőház Elnöksége 1950. február 4-én - az elítélt kegyelmi kérvényét figyelembe véve - kegyelemben részesítette Kovács Káli Erzsébetet, és elrendelte szabadlábra helyezését.205 Az elkobzott vagyon visszaadásáról - amely ekkor már állami tulajdonba került - azonban szó sem esett: az napjainkig állami tulajdonban van. A mezőgazdasági termények kötelező beszolgáltatása egészen 1952-ig hatályban volt. Ezzel a kényszerítő eszközzel a rezsim tudatosan élt és visszaélt a parasztsággal szemben: különösen az osztályidegennek deklarált „kulákok” gazdasági ellehetetlenítésére használták előszeretettel ezt a módszert. A kommunista hatalom ezzel több célt valósított meg: egyrészt az állam - a szociális gondok megoldójának szerepében tetszelegve - a lakosság széles rétegeit olcsó élelmiszerrel látta el, másrészt csökkent202 'j'LZ, F. 127 Zentai Járásbíróság. K. 90/1949 - Kovács Káli Erzsébet adai lakos elleni büntetőeljárás. 203 TLZ, F. 127 Zentai Járásbíróság. K. 90/1949 - Kovács Káli Erzsébet adai lakos elleni büntetőeljárás. A járási Ügyészség K. 63/49. számú, 1949. március 16-ai keltezésű irata. 2,14 TLZ, F. 127 Zentai Járásbíróság. K. 90/1949 - Kovács Káli Erzsébet adai lakos elleni büntetőeljárás. A Zentai Járásbíróság K. 90/1949. számú, 1949. március 16-ai keltezésű ítélete. 205 TLZ, F. 127 Zentai Járásbíróság. K. 90/1949 - Kovács Káli Erzsébet adai lakos elleni büntetőeljárás. A Szerb Népszkupstina Elnökségének 241. számú, 1950. február 4-ei keltezésű irata. 89
