A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - VII. Vagyonelkobzás
> akik aktívan részt vettek a népfelszabadító mozgalomban és a népfelszabadító háborúban - természetesen a partizánok oldalán, > akik már a háborút megelőzően asszimilált szerbek, horvátok vagy szlovének voltak, a háború alatt nem léptek be a Kulturbundba, és nem hangoztatták németségüket, >• akik a megszállók követelésre is megtagadták, hogy németnek vallják magukat, > akik vegyes házasságban éltek, és magatartásukkal nem gátolták a népfelszabadító mozgalmat, illetve nem voltak a megszállók kiszolgálói, > akik mint semleges országok állampolgárai nem viselkedtek ellenségesen Jugoszlávia népeinek felszabadító harcával szemben. Az adai Zwick Rezső gyógyszerész és neje, Ziegler Erzsébet nem tartozott egyik felsorolt kategóriába sem, habár bácskai németként olyan környezetben éltek, ahol a lakosság közel 90%-a magyar nemzetiségű volt, így nem volt különösebb lehetőségük németségük kifejezésére. Az 1941-es népszámlálás alkalmával Adán 34 ember, a lakosság 0,25%-e vallotta magát német nemzetiségűnek.193 Ennek ellenére a vagyonelkobzásról szóló törvény 30. szakasza értelmében működő Zentai Járási- Városi Konfiskációs Bizottság 1945. november 10-én - 25/1945-ös iktatószám alatt - meghozta döntését a Zwick gyógyszertár elkobzásáról. A döntésben feltüntették, hogy a gyógyszertár-tulajdonosok német nemzetiségű jugoszláv állampolgárok, akik „ismeretlen helyen” tartózkodnak. A konfiskálás alá vont személyek tartózkodási helyét a döntéshez csatolt jegyzőkönyv már pontosabban határozza meg: „interniran u logor”, vagyis gyűjtőtáborba internálva. A vagyonelkobzási ügyiratok tartalmazzák az akkurátusán összeállított vagyonleltárt is, amelyen - az ingatlanok mellett - szó szerint minden patikaszert feltüntettek az utolsó szem aszpirinig.194 Az 50-es évek közepén Zwick Rezsöné megpróbálta visszakövetelni az elkobzott vagyont, a bizottsági döntés törvényességének a felülvizsgálatát kérte. Ennek során a Szabadkai Körzeti Ügyészség a Zentai Járási Belügyi Titkársághoz fordult a Zwick család háború alatt tanúsított magatartásával kapcsolatban, amire a következő válasz érkezett: „.. .Zwick Rezső és felesége Ziegler Erzsébet német nemzetiségűek, és a megszállás során is annak vallották magukat. Mivel Adán abban az időben nem létezett Kulturbund, ezért nem voltak annak tagjai Adán, de arról nincs adatunk, hogy az újvidéki [Kulturbundnak], amely legközelebb esett hozzájuk, tagjai voltak-e. A nevezettekhez állandóan nagyobb számú megszálló tiszt járt, és lakásukon találkoztak. A nevezett a megszálló tiszteknek és a fasiszta tisztségviselőknek valamiféle tanácsadója volt.”195 193 A Délvidék településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai (1880-1941). Budapest, 1998, KSH, 91., 171. 194 TLZ, F. 127 Zentai Járásbíróság. Dn. 87/1946 - Zwick Rezső ingatlanainak telekkönyvezése az államra. 195 TLZ, F. 127 Zentai Járásbíróság. Dn. 87/1946 - Zwick Rezső ingatlanainak telekkönyvezése az államra. A Zentai Járási Belügyi Titkárság 1954. július 20-ai keltezésű, VI. 4372/54. számú ügyirata. 86
