A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - VII. Vagyonelkobzás
tokát” (napustio imanje). Ezekben az iratokban azok a személyek, akiket eltűntnek minősítettek - mint később kiderült - szinten kivétel nélkül a megtorlások áldozataivá váltak, vagyis bírósági ítélet nélkül likvidálták őket. A Zentai Járási Népbírósághoz eljuttatott névjegyzéken17917-es sorszám alatt szerepel Lukács Károly zentai lakos neve. Lukácsot 1944. november 9-én - 64 sorstársával együtt - kivégezték: neve 16-os sorszám alatt szerepel a zentai háborús bűnöket kivizsgáló bizottság által 1944. november 10-én összeállított névjegyzéken.180 Lukács Károly ügyében a Járási Népbizottság Belügyosztálya 1945. november 9-ei keltezéssel küldte meg a névre szóló vagyonelkobzási indítványt: ebben az iratban azt közlik, hogy a „háborús bűnös” a felszabadulást követően „eltűnt”.181 Az irat tartalmazza Lukács ingatlanjainak pontos helyrajzi számait, valamint a telekkönyvi betét számát, amelyben ezeket vezették, de csatolták hozzá az ingóságok 1945. május 21-én összeállított leltárát is.182 Az ügyben a bíróság 1945. december 25-én hozott döntést, amelyben megállapítja, hogy Lukács Károlytól nincs mit elkobozni, mert vagyontárgyai - a vagyonelkobzásról szóló törvény 6. szakasza értelmében - nem esnek a vagyonelkobzás hatálya alá.183 A Szabadkai Körzeti Népi Vagyonkezelő Igazgatóság azonban nem törődött bele a bíróság döntésébe, és 1946 januárjában fellebbezést nyújtott be. A fellebbezésnek a Szabadkai Körzeti Népbíróság 1946. február 7-én helyt adott, és újabb eljárás lefolytatását rendelte el.184 A megismételt eljárásban 1946. február 26-án született döntés, melynek értelmében a bíróság Lukács Károly teljes vagyonát konfiskálta.185 A bíróság döntésébe most Lukács Károly felesége nem törődött bele, a Városi Népbizottság Belügyosztályához fordult panasszal: „.. .A vagyonelkobzásról szóló törvény 2. szakasza értelmében a vagyonelkobzást kizárólag azokban az esetekben lehet kimondani, amelyeket a törvény előlát, és kizárólag azok a hatóságok mondhatják ki, amelyeket a törvény felhatalmaz. A törvény, illetve az AVNOJ 1944. november 21-ei határozata 1. szakaszának 3. pontja a háborús bűnösök és támogatóik vagyonának konfiskációját látja elő, akiket polgári vagy katonai bíróságok vagyonvesztésre ítéltek az állam javára. De a tényleges esetben férjemet nem nyilvánították háborús bűnösnek, nem ítélte el vagyonvesztésre sem polgári, sem katonai bíróság, ezért a döntés törvényellenes és ,7V Uo. 180 Molnár: 80. számú dokumentum, 246-251. 181 TLZ. F. 127 Zentai Járásbíróság. Vp. 2143/1945 - Lukács Károly zentai lakos elleni vagyonelkobzási eljárás. A Zentai Városi Népbizottság Belügyosztályának 18270/1945. számú irata. 182 TLZ. F. 127 Zentai Járásbíróság. Vp. 2143/1945 - Lukács Károly zentai lakos elleni vagyonelkobzási eljárás. Lukács Károly ingóságainak 1945. május 21-ei keltezésű leltára. 183 TLZ. F. 127 Zentai Járásbíróság. Vp. 2143/1945 - Lukács Károly zentai lakos elleni vagyonelkobzási eljárás. A járásbíróság Vp. 2143/1945. számú, 1945. december 25-ei keltezésű határozata. 184 TLZ. F. 127 Zentai Járásbíróság. Vp. 2143/1945 - Lukács Károly zentai lakos elleni vagyonelkobzási eljárás. A szabadkai Körzeti Bíróság Pz. 91/46. számú, 1946. február 7-ei határozata. 185 TLZ. F. 127 Zentai Járásbíróság. Vp. 2143/1945 - Lukács Károly zentai lakos elleni vagyonelkobzási eljárás. A zentai Járási Népbíróság Vp. 2143/1945. számú, 1946. február 25- ei határozata. 84
