A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - V. 1. A Zentai Járásbíróság működése 1945 és 1956 között
börtönbe - csak férfiakat - szállították. A pozarevaci börtönből a rabok egy részét más büntetés-végrehajtási intézetekbe osztották szét. A börtönbüntetés mindig kényszermunkával párosult, ez alól csak kevesen - egészségügyi okokból - kaphattak felmentést. Az egy évnél rövidebb börtönbüntetésre ítéltek helyben, a belügyi szervek fogdájában - de a vizsgálati fogságban lévőktől elkülönítve - töltötték le büntetésüket. Őket gyakran közmunkákra is alkalmazták. A zentai bíróság fogdája nem volt olyan állapotban, hogy az elítélteket fogadni tudja, ezért tatarozását és felszerelésének pótlását 1945 októberében kérvényezték. Hamarosan rendelet született, melynek értelmében a bírósági fogházakat a helyileg illetékes belügyi osztályok vették át. Mivel a milícia nem tartott igényt az addig ott alkalmazott fogházőrre, őt a népbíróság a továbbiakban hivatalszolgaként alkalmazta. Már a kezdetekben világos volt, hogy a bíróság kinevezett bírái és tisztviselői - csekély számuk miatt - nem lesznek képesek kellő időben ellátni feladataikat, lemaradások jelentkezhetnek az ítéletek meghozatalában. A bíróság elnöke - dr. Beslin- erre több ízben is utalt. Indoklása szerint a gondot az jelentette, hogy a Zentai járás területileg az ország egyik legnagyobb járása volt, a járás lakossága száma pedig meghaladta a 110 000 főt. A megnövekedett munka a bíróság személyzeti létszámának növekedését eredményezte: az 1945-ös év június-júliusi fizetési listáján 14 fő, az augusztus-szeptemberin pedig már 22 fő szerepelt. Ebben az időszakban a következő hivatalnokok álltak szolgálatba a zentai bíróságnál: bírósági titkár, jegyző minőségben Harsány Lajos, Radovan Geric és Milivoj Plavsic dolgoztak, bírói tisztséget 1945. július 28-tól Dusán Miladinov töltött be.147 1945 júniusában megállapították a bíróság költségvetését az 1945-ös évvégéig, amit anyagi kiadásokra fordíthattak. Ez 81 500 dinárt tett ki. Az összeg nem tartalmazta a bírók és hivatalnokok fizetését. A bíróság elnökének fizetése ebben az időszakban 2300, a bíróké 2000 dinár volt.148 A háborús károk felmérése során - 1945 szeptemberében - a Zentai Járási Népbíróság is összeírta a bíróság által a megszállás során elszenvedett károkat. Ennek zömét a bírósági letétbe helyezett, de a háború zűrzavarában eltűnt pénzösszegek, valamint a tönkrement felszerelés és bútorzat képezte. A háborús kár értékét 241 325,50 dinárban határozták meg, ami 3424,35 akkori dollárnak felelt meg.149 A munkaperek rendezéséről szóló törvény150 értelmében a körzeti és járási népbíróságokon háromtagú munkaügyi bírói tanácsok alakultak, amelyek a munkáltatók és a munkavállalók között fölmerülő, illetve a munkaviszonyokból eredő pereket voltak hivatottak tárgyalni. Zentán ez a bírói tanács 1945 augusztusában alakult meg dr. Szőcs Kálmán bíró elnökletével. AII. világháború hadműveleteinek befejezését követően a Vajdaság egyes területein- így a Szabadkai körzetben is - jelentősen megnövekedett a bűnözés. A bűncselekmé147 TLZ, F. 127 Zentai Járásbíróság. Su. iratok, 1945. I4S TLZ, F. 127 Zentai Járásbíróság. Su. iratok, 1945. A hivatalos árfolyam szerint 1945-ben 1 amerikai dollár 50 jugoszláv dinárt ért. Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Yugoslav_dinar l4‘' TLZ, F. 127 Zentai Járásbíróság. Su. iratok, 1945. I5U Zakón o resavanju radnih sporova. Sluzbeni list DFJ, 1945. 47. sz. 71
