A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)

Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - II. A választójog korlátozása Jugoszláviában az 1945-ben megtartott alkotmányozó nemzetgyűlés kapcsán

A hirdetmény alapján, hogy városkörzetében nevének kezdőbetűje szerint hol van a szavazóhelye. Itt reggel 7-től este 7-ig megszakítás nélkül, a nap bármely időpont­jában jelentkezhet, hogy leadja szavazatát. Amikor a szavazó-helységben megjelenik, bemutatja értesítő céduláját, vagy bemondja nevét és a névjegyzékben megállapítják, hogy van-e szavazati joga. Ugyanakkor azt is megjelölik, hogy jelentkezett szavazásra, nehogy bárki is visszaélhessen nevével. Abban az esetben, ha az igazoló bizottságban a tagok közül senki sem ismeri, arcképes igazolvánnyal kell igazolnia magát. E forma­ságok elvégzése után az elnök átadja a szavazó golyót, amelyet jobbkezébe, marokba szorítva kell tartani. A választó először a szövetségi választásokra adja le szavazatát. Itt három urna van felállítva. Az első urna a Népfront hivatalos jelöltjének urnája. A második azoké, akik ugyan a Népfront listáján, de külön jelölték magukat. A szavazó szabadon választhat, hogy melyik jelöltre adja le szavazatát. Az itt felállított harmadik urna az úgynevezett névtelen urna, amelybe azok dobjál be a gumigolyójukat, akik nem kívánnak a Népfrontra szavazni. A névtelen urna a reakciós ellenzék szavazóhelye, és csak a nép ellenségei fognak ide szavazni. Senki, aki szabadságban, jogbiztonságban, népi egyenjogúságban kíván élni, nem szavazhat, és nem szavaz úgy, hogy a harmadik urnába dobja szavazati golyóját. Nagyon fontos, hogy mindenki megőrizze a szavazás titkosságát. Mindenkinek kötelessége tehát, hogy zárt kezét mind a három urnába bedugja, és csak akkor mu­tassa fel nyitott üres tenyerét, amikor kezét már a harmadik urnából is kihúzta. Semmi esetre sem szabad a legkisebb jellel sem elárulni azt, hogy már az első vagy második urnában elengedte a gumigolyót, mert az ilyen szavazás megsérti a választás tisztaságát és titkosságát, és a szavazatszedő-bizottság az ilyen szavazatot megsemmisíti. A szavazat titkossága olyan demokratikus jog, amit nem szabad megsérteni. Aki akár tüntetésből, akár másmilyen okból ilyen hibát elkövet, annyi, mintha egyáltalán nem szavazott volna. Amikor a szövetségi urnáknál a szavazó elvégezte a szavazást, újból jelentkezik szavazatszedő bizottság elnökénél, akitől újabb gumigolyót kap, hogy a népi parlament választásain is szavazhasson. Ekkor egy, a szobában más helyen felállított urna-cso­porthoz megy, ahol csupán két urna áll. Az egyik a népi parlament kerületi listájának urnája, minthogy a népi parlament választásain csak egyetlen kerületi jelölő listát állított a Népfront. A másik urna itt is semleges urna, azoknak az urnája, akik a régi kizsákmányoló népellenes, fosztogató rendszert kívánják visszaállítani. Itt is szigorúan kell ügyelni, hogy a szavazás titkosságát meg ne sértsék, nehogy szavazatuk kárba vesszen. Amikor a második urnából kihúzta kezét a szavazó, és felmutatja nyitott, üres tenyerét, ezzel szavazói tevékenységét befejezte, és teljesítette kötelességét népe és önmaga iránt.”43 Az 1945. november 11-én lebonyolított választások - melyek demokratikussága és tisztasága enyhén szólva is erősen kétséges volt - hivatalos eredményét 1945. novem­ber 23-án hozták nyilvánosságra. Országos szinten a szavazásra jogosult 8 383 455 43 Magyar Szó, II. évf. 1945. november 10. 261. sz. 1. 43

Next

/
Thumbnails
Contents