A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - II. A választójog korlátozása Jugoszláviában az 1945-ben megtartott alkotmányozó nemzetgyűlés kapcsán
pította meg, amely 1942 végén, Szálasi Ferenc zentai látogatása alkalmával készült: a vacsorán Földi közvetlenül Szálasi mellett ült.36 Tichy Béla horgosi gyógyszerésztől és szőlőtulajdonostól is megvonták a választói jogot azzal a váddal, hogy „a megszálló hatóság segítségével kizsákmányolója volt a munkásnépnek” Tichy gyógyszerész panaszához csatolta a Horgosi Népbizottság három legmagasabb rangú tisztségviselőjének - az elnöknek, a titkárnak és a belügyi előadónak - a nyilatkozatát, melyben kijelentik, hogy a nincs tudomásuk arról, hogy a gyógyszerész a nép kizsákmányolója lett volna, noha aláírták az erre vonatkozó határozatot. Ennek ellenére Tichy Béla csak a második körben, 1946 augusztusában kapta vissza választójogát.37 A köztiszteletben álló zentai gyógyszerész, dr. Bánffy Boldizsár is felkerült arra az 1945. szeptember 14-én nyilvánosságra hozott névjegyzékre, amelyen azoknak a zentaiaknak a neve szerepelt, akiket kihagytak a választói névjegyzékből. A gyógyszerész szeptember 17-ei keltezéssel írásos panaszt nyújtott be a választói névjegyzéket összeállító járási bizottsághoz, amelyben elutasította azokat a vádakat, amelyekre hivatkozva lehagyták a választói névjegyzékről. A vádak elsősorban az 1941 ésl944 közötti, ún. „magyarok ideje alatt” tanúsított magatartására vonatkoztak, amelyek miatt viszont a hatóságok büntető eljárást nem kezdeményeztek ellene. Panaszát azonban a bizottság még aznap elutasította. Másodfokon szeptember 28-ai keltezésű fellebbezésével a zentai Járási Népbírósághoz fordult. Az ügyet a bíróság 1945. október 13-án tárgyalta, és elutasította a fellebbezést. Bánffy gyógyszerész még 1946-ban sem kaphatta vissza választói jogát. A Városi Népbizottság Elnökségének 17645/1945-ös számú, 1946. szeptember 27-ei keltezésű határozata szerint „eddigi munkájával nem igazolta azt, hogy a bizottság megváltoztassa a rá vonatkozó elsődleges véleményét”.38 Az összes megvizsgált választójog-megvonás közül talán Csányi Margit adai lakos esete a legkülönösebb. Egy fiatal, tehetséges szavalóról volt szó, aki a vádak szerint „a megszállók politikai propagandájának a szolgálatába állt azzal, hogy mint ismert és tehetséges szavaló [előadásaival] terjesztette a megszállók fasiszta eszméit, amibe beleélve magát, még zokogott is”.39 Azt hiszem, az ilyen szemléletmódot nem szükséges külön magyarázni. A választási kampány során a kommunista hatalom a lehető legkeményebben igyekezett ellehetetleníteni a jugoszláv polgári oldalt, aminek következtében az nem is indult a választásokon, és híveit bojkottra szólította fel. 36 TLZ,F. 127 Zentai Járásbíróság. Vp. 1318/1945 - Földi András zentai lakos választójogának megvonási ügye. 37 TLZ, F. 127 Zentai Járásbíróság. Vp. 1427/1945 - Tichy Béla horgosi lakos választójogának megvonási ügye. 38 TLZ, F. 127 Zenta Járásbíróság. Vp. 1340/1945 - Dr. Bánffy Boldizsár zentai lakos választójogának megvonási ügye. 39 TLZ, F. 127 Zentai Járásbíróság. Vp. 1828/1945 - Csányi Margit adai lakos választójogának megvonási ügye. 39
