A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Mellékletek
A polgári ellenzék visszalépett a választáson való részvételtől, ezért a Népfront urnája mellett, az ún. „vak urnába” lehetett dobni a gumigolyócskát, amelyek segítségével - a nagyfokú írástudatlanság miatt - a választásokat lebonyolították. Az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat 1945. november 11-én bonyolították le Jugoszlávia-szerte, melyen a Népfront elsöprő győzelmet aratott. Az alkotmányozó nemzetgyűlés 1945. november 29-én Belgrádban tartotta meg alakuló ülését, melyen kihirdették a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság kikiáltásáról szóló deklarációt. III. A jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés, valamint a Szerb Népköztársaság képviselőháza 1945 és 1955 között törvények és rendeletek egész sorát hozta meg, amelyek a tulajdonviszonyok radikális megváltoztatását voltak hivatottak előmozdítani. Ezek közül - a rezsim és a polgárok számára is - legnagyobb hatásfokúak az agrárreformról és a betelepítésről, valamint a vagyonelkobzásról és annak végrehajtásáról szóló 1945-ös törvények, a magántulajdonban lévő gazdasági társaságok államosításáról szóló 1946-ban meghozott, valamint a nemzeti mezőgazdasági földalap ingatlanjairól és a föld odaítéléséről a mezőgazdasági szervezeteknek 1953-ban meghozott törvényeknek volt. IV. Az új Jugoszlávia egyik legégetőbb, legsürgetőbb megoldásra váró problémája az agrárreform volt: az erre vonatkozó törvény 1945 augusztusában megszületett. A törvényt különösen a katolikus egyház ellenezte, mivel az előirányozta birtokainak államosítását: nézeteiket az ún. pásztorlevélben hozták nyilvánosságra, ami hamarosan a katolikus egyház és a kommunista rezsim közötti viszony elmérgesedéséhez vezetett. Az agrárreformról szóló törvény előirányozta továbbá, hogy államosítják a németek vagyonát, a vállalatok és pénzintézetek birtokait, a földművesek tulajdonában 34 kataszteri hold megművelhető földterület maradhatott - az ezenfelül eső földterületet államosították. Az államosított földek egy részét a földigénylők, ún. agrárérdekeltek kapták meg, másik részüket pedig az állami birtokok. A telepítés során a mezőgazdaságilag passzív jugoszláv vidékekről telepítettek embereket a Vajdaságba, akiknek jelentős része a népfelszabadító hadsereg és a partizánalakulatok harcosa volt: ők zömmel az elmenekült, illetve kitelepített németek birtokait kapták meg. V. A háborút követően Jugoszláviában hozzáláttak az új igazságügyi-bírósági rendszer kiépítéséhez. Az 1945-ben kialakult vajdasági bírósági rendszert a vajdasági Legfelsőbb Bíróság, valamint a körzeti és járási népbíróságok hálózata képezte. A Zentai Járási Népbíróság vezetőségét 1945. május 8-án nevezték ki a Zentai Járási Népbizottság és a Városi Népbizottság együttes ülésén dr. Dimitrije Beslin elnök, dr. Szőcs Kálmán és dr. Savic Dobrivoj bírók személyében. A Zentai Járási Népbíróság illetőségi területe Adára, Magyarkanizsára, Martonosra, Mohóira, Horgosra és Zentára terjedt ki. A járási népbíróságok jártak el első fokon a vagyonelkobzási és vagyonlefoglalási ügyekben, kisebb súlyú büntetőügyekben, mint pl. a gazdasági szabotázs bűncselekményei, de a polgári peres ügyek és a peren kívüli eljárásban folyatott holttá nyilvá364
