A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
A. Sajti Enikő: A magyar vagyonok kisajátítása, államosítása Jugoszláviában 1945 után
határozatot. Ennek megfelelően a Jugoszláv Kormány nem fog további intézkedést hozni a békeszerződés 29. cikkében biztosított jogainak érvényesítése iránt”. Majd a levél így folytatódik: a jugoszláv fél „a fentiek ellenére” hajlandó megvizsgálni egy olyan tartalmú rendelet kiadásának lehetőségét, amely kivonná az államosítási és elkobzási rendelkezések hatálya alól azokat a „ténylegesen közületi kezelésbe nem vett kisebb ház- és földbirtokokat, amelyeket magyar tulajdonosaik közvetlenül vagy rokonaik útján tartanak birtokban”. A magyar kormány is vállalta ezt a felülvizsgálatot a Magyarországon államosított, de ténylegesen állami kezelésbe nem vett kisebb jugoszláv ház- és földbirtokok vonatkozásában.387 A kettős birtokosok is ennek a megállapodásnak a hatálya alá estek, vagyis a magyar kettős birtokosok mintegy 300 hektárnyi, Jugoszláviában lévő birtokai, illetve a jugoszláv kettős birtokosok mintegy 368 hektár magyar területen lévő birtokai.388 Mint láttuk, a számszerű adatok szerint a magyar állampolgárok vagyoni kárpótlásra vonatkozó követelései messze meghaladták a jugoszláv követeléseket, így Budapest tárgyalási pozíciói kezdetben jóval kedvezőbbek voltak. A magyar vagyonok kárpótlásának ügyét azonban 1948-ban a történelmi események kimozdították a két ország közötti szűkebb vagyoni kártalanítási kérdések köréből, s az 1956-os tárgyalásokon már összekapcsolódtak az elmaradt jóvátételi szállításokból és egyéb nem teljesített gazdasági szerződésekből fakadó pénzügyi tartozásokkal. Így a ju- goszlávok által kisajátított, államosított magyar vagyonok rendezése alárendelődött a jóvátétel és egyéb gazdasági természetű problémák rendezésének. E messze nem azonos értékű vagyoni tartozásokat, mint láttuk, kiegyenlítettnek nyilvánították, és kölcsönösen elismerték az államosítások jogosságát. A magyar kormány tehát, bár más okok miatt, mint Csehszlovákia és Románia esetében, lemondott a kisemberek Jugoszlávia által történő kártalanításáról. De a levélváltásban megígért kisebb ház- és földbirtokokat sem adták vissza. Amikor a magyar kormány tíz év múlva, 1966 őszén érdeklődött Belgrádban, tettek-e lépéseket annak érdekében, hogy a bizalmas levélváltásban említett ház- és földbirtokokat visszaadják a volt tulajdonosoknak, azt a választ kapták, hogy a megfelelő rendelkezés kiadására „technikai nehézségek miatt” még nem került sor.389 387 MOL KÜM XIX-J-l-k-Jugoszlávia~23/-sz.-1956. 39. doboz. 388 MOL PM XIX-L-l-k-44 171/1 968-Ju-3. 185. doboz. 389 MOL PM XIX-L-l-k-64 930 1966. 185. doboz. 159
