Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)

Áldozatok

Ferenc 1944 novembere óta nem jelentkezett, és jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen. Az eljárás részeként 1959. szeptember 21-én a Zentai Járási Bíróságon az özvegy kérvénye kiegészítéseként elmondja, hogy férjét 1944. október 31-én a Népfelszabadító Hadsereg elhurcolta, és két hét fogvatartás után eltűnt. Lőrinc József vallomásában kijelenti, hogy 1944 október-novemberében együtt raboskodott Holló Ferenccel, majd miután őt elengedték, többé nem hallott felőle.330 A bíróság 1960. február 5-én hozza meg a végzést a holttá nyilvánításról, melyben Holló Ferenc halálának időpontját 1945. május 16-ában állapítja meg.331

Mivel azonkívül, hogy lejegyezte Holló Ferenc likvidálását, a Háborús Bűnöket Vizsgáló Bizottságnak gyakorlatilag semmiféle kézzelfogható bizonyítéka nincs nevezett bűnösségével kapcsolatban, megállapíthatjuk, hogy sok társával egyetemben őt is ártatlanul gyilkolták meg. Ezt alátámasztja, hogy a Szerb Bíróság 2010-ben rehabilitálta Holló Ferencet, és kimondta, hogy politikai és ideológiai indíttatású üldözés áldozata volt.332

330 Uo.

331 Uo.

332 Körzeti Bíróság, Szabadka. Ügyviteli szám: Reh. 16/2010 - Holló Ferenc, néhai martonosi lakos rehabilitálására vonatkozó peren kívüli ügy.

97