Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)
Áldozatok
gyár hadvezetés már 1941 áprilisában utasításokkal látta el a Bácskába bevonuló csapatokat.'00 Viszont az is bizonyított tény, hogy 1941 áprilisában - és a későbbi időszakban sem - Martonoson egyetlen szerb nemzetiségű polgár sem vesztette életét nemzeti, vallási vagy faji alapon történő megtorlás következtében!300 301 A visszaemlékezések szerint Forrót 1944 októberében Mojo Bakalic helybeli vendéglős vitette be a börtönbe valamilyen személyes - feltehetően üzleti - nézeteltérés miatt. A Forró-féle hentesüzlet megnyitásával lényegesen csökkent Bakalic forgalma, és ezzel együtt bevétele is. A Bakalic-féle - szóbeli - feljelentésről a Martonosi Népőrség egyik tagja, Karapandzic Jaso tájékoztatta a családot. Forró Lajos testvére elment Bakalichoz, hogy megtudja, mivel vádolják az öccsét. Felmerült annak lehetősége is, hogy pénzért esetleg kiválthatják a börtönből. Bakalic megijedt, és másnap közölte a helyi vezetőkkel, hogy már nem vádolja Forrót: engedjék ki a börtönből. Forrót ettől kezdve ugyan már nem kínozták, de továbbra is a börtönben tartották. Hamarosan híre ment, hogy „kivégzik” a pincében tartott embereket. Forró Lajos fia felkereste apját a községháza udvarán, ahol fát hordattak vele. Kérte, hogy próbáljon megszökni, de ő ekkor már a szökésre - a brutális verések és a kínzások következtében - képtelen volt.302 Más visszaemlékezések szerint azonban annak, hogy a foglyok közül senki sem vállalkozott a szökésre, nyomosabb oka is volt: a községháza pincéjében tartottakat már előre megfenyegették, hogy amennyiben megszöknek, akkor a családjukon állnak bosszút. A Forró Lajos hentesmester által - állítólagosán - 1941 áprilisában elkövetett háborús bűncselekményekre vonatkozóan az egyik legbeszédesebb írásos dokumentum az a feljelentés, amelyet 1945. április 14-én állítottak össze. Ez az irat majdnem öt hónappal a martonosi likvidálásokat és Forró Lajos halálát követően keletkezett. A Megszállók és Támogatóik Bűntetteit Kivizsgáló Vajdasági Bizottság martonosi albizottságánál Borivoj Lisic martonosi lakos tett terhelő vallomást Forróra. A vallomás alapján a két személyből - Dulinka Bakalic és Ilija Bajié - álló albizottság a következő tényállást rögzítette a feljelentésben: „...A magyar megszállók bevonulását követően több szerbbel együtt letartóztattak, és a községi börtönbe zártak. Itt sorban vertek bennünket a legállatiasabb módon. Ezt úgy végezték, hogy amikor leszállt az este, értünk jöttek és szólítottak, majd külön szobákba vittek bennünket, ahol vertek. Engem Forró Lajos kivezetett, taposva ütött és vert. Forró volt szerbjeink egyik fő kínzója Martonoson. A verésben Sáfrány Antal, Sörös Sándor, Fejős Ferenc jeleskedtek, valamint a Baranyából származó katonák.”303 300 Bővebben lásd: A. Sajti 2004. 187-198. 301 Bővebben lásd: Vukov 1975. Zrtve fasizma iz Martonosa 1941-1945. 302 Forró 2007. 96., 100. 303 VL. F. 183. Kút.: 321. Prijave Martonos. Broj: 639. 91
