Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)
Áldozatok
rá szükség, mert levitték a többiekkel együtt. Szeretném megtudni, hogy a férjem él, vagy halott.”2"4 Ezekben a napokban - 1945. augusztus 27-e és szeptember 1 -je között - Forró Lajosnén kívül még 20 asszony tett eleget a hatóságok felhívásának, és jelentette be hozzátartozója - 17 esetben férjük, 2 esetben apjuk és egy esetben fia - eltűnését. A martonosi férfiak eltűnésének időpontját valamennyi jegyzőkönyvben 1944. november 20-ról 21-re virradó éjszakára valószínűsítették.284 285 A Zentai Járásbíróság 1945 szeptemberében a járási Belügyosztály indítványára, a Martonosi Népfelszabadító Bizottság által közölt adatok alapján - a hatályos törvény286 értelmében - megindította a vagyonelkobzási eljárást Forró Lajos ellen. A belügyosztály átiratában az van feltüntetve, hogy a vagyonelkobzást azért kezdeményezik, mert Forró - aki „háborús bűnös”, illetve „népellenség” - a háború során „eltűnt”. A martonosi jelentésben annak összeállítói a következőkkel indokolták a vagyonelkobzás szükségességét: „...A magyar [csapatok] Martonosra történő 1941-es bevonulását követően önkezde- ményezően verte a szerbeket. Amikor a szerbek a börtönben voltak, leitatta a magyar katonákat, velük együtt ment a börtönbe és többeket megvert. Ezt főleg éjszaka tette. Egyszer átment a Bánátba, Ókeresztúrra, ahol nagykéssel hajszolta a szerbeket.”2"7 A felhozottak ellenére a martonosi bizottság azt javasolta, hogy ne kobozzák el a család számára szükséges ingóságokat. A Zentai Járásbíróság a Forró-féle vagyonelkobzási ügyben 1945. november 28-án hozott döntést, melynek értelmében a vagyonelkobzásról szóló törvény 6. szakaszának rendelkezése értelmében a további eljárást megszüntették.288 (30. dokumentum) Forró Lajosné évekig bízott abban, hogy igazak azok a férjével kapcsolatos híresztelések, melyek szerint a Tiszát átúszva Magyarországra szökött.289 Ezért csak 1960-ban - 16 évvel a martonosi véres események után - kezdeményezte férje holttá nyilvánítását. A bírósági eljárás kezdetén a következő nyilatkozatot tette beadványában: 284 TLZ. F. 132. Járási Népbizottság, Zenta. Elnökség, biz. ikt. sz. 42/1945. Jegyzőkönyv Forró Lajosné 1945. augusztus 27- én tett bejelentése alapján. 285 TLZ. F. 132. Járási Népbizottság, Zenta. Elnökség, biz. ikt. sz. 42/1945. 286 Zakón o konfiskaciji imovine i o izvrscnju konfiskacije. Sluzbeni list, DFJ 40/1945. 287 TLZ. F. 127. Járásbíróság, Zenta. Vp. 1061/1945. Forró Lajos martonosi lakos elleni vagyonelkobzási eljárás. 288 Uo. 289 Forró 2007. 97. 88
