Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)

Áldozatok

A fentiekből látszik, hogy Apró István elítélése - mivel más vád, feljelentés igazából nincs - minden bizonnyal Milutin Preradovic feljelentése alapján történt. így az ítélet tulajdonképpen egy olyan személy tanúvallomása alapján születik, aki maga is részt vett a magyarok elleni kegyetlenkedésekben. A Magyarkanizsai Népfelszabadító Bizottság 1945. július 1-jén kiadott karakterisztikája alapján a niksici Milutin Preradovic „általánosan ismert parazita, szerb sovinista”, aki a kapott földjét két-három alkalommal is eladta szegény parasztoknak. A telepesektől pénzt zsarolt ki annak fejében, hogy földet intéz nekik. Sem földet nem intézett, sem a pénzt nem adta vissza.171

Ha összehasonlítjuk Apró István és Milutin Preradovic ítéletét, megállapítható a kettős mérce. Aprót fizikai bántalmazás és lopás miatt (ha egyáltalán elkövette ezeket a bűnöket) ítélték halálra. Preradovic esetében a hadbíróság nem látta bizonyítottnak a többszörös gyilkosságot, ezért fizikai bántalmazás miatt 18 hónap kényszermunkára ítélték - később a Jugoszláv Ideiglenes Nemzetgyűlés amnesztiában részesítette.172

171 TLZ. F. 127. Járásbíróság, Zenta. Hadbírósági iratok. 1945. S. 1139/45. Preradovic Milutin magyarkanizsai lakos elleni büntetőeljárás. A magyarkanizsai Népfelszabadító Bizottság Biz. 552/45 számú irata.

172 TLZ. F. 127. Járásbíróság, Zenta. Hadbírósági iratok. 1945. S. 1139/45. Preradovic Milutin magyarkanizsai lakos elleni büntetőeljárás. A Demokratikus Föderatív Jugoszlávia Ideiglenes Népszkupstinájának II. 2028 számú, 1945. november 19-ei keltezésű határozata.

63