Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)
Forró Lajos: Partizániratok a Vajdasági Levéltárban
hivatva ezt jelezni. Itt kell azonban elmondanunk, hogy az előzetes megállapítások és publikációk ellenére a presuden szó nem minden esetben jelenti, hogy az illetőt likvidálták."1 Két elaborátum már megjelent könyv formájában is Drago Njegovan szerkesztésében."2 Azonban mindkét esetben csupán iratközlésről beszélhetünk, mert a munkák nélkülöznek minden forráskritikát. Ráadásul a kötetek így azt a benyomást kelthetik/keltik, hogy mindenki, akinek a neve rajta van e névsorokon, bűnös is, holott már jó néhány személyt rehabilitáltak azóta. Jegyzőkönyvek Az említett ügymenet során azoknál a személyeknél, akiknél szükségesnek találták a további nyomozást, tanúk kihallgatásával ún. zapisnikok, vagyis jegyzőkönyvek készültek, amelyek a feljelentett polgárok tetteit részletesebben vizsgálják. Jellemző, hogy ezekben a jegyzőkönyvekben nem található meg minden feljelentett neve, tehát a feljelentettekhez képest lényegesen kevesebb személyt érint. Időnként pedig a jegyzőkönyvben olyan nevek is megjelennek, akikre ellen egyáltalán nincs feljelentés. A Vajdasági Történelmi Levéltár 183-as fondjának nagy részét ezen iratok teszik ki.115 Az 1-től 33 904-ig - az 1944 és 1947 közötti időszakot felölelő - sorszámozott jegyzőkönyvek egy része nincs meg, de így is 94 doboznyi anyag kutatható. A kutatást nehezíti, hogy az iratok egy részén kétféle számozás található. Egyik az iktatás, a másik a keltezés szerint, így némelyik dokumentum nehezen fellelhető. A kutatást viszont egy helységekre lebontott lista segíti. Átvizsgálva a Magyarkanizsa, Martonos és Horgos kapcsán felvett jegyzőkönyvek egy részét kijelenthetjük, hogy a feljelentésekhez hasonlóan ezek az iratok is a likvidálásokat követően készültek, illetve néhány esetben a jegyzőkönyvek tanúi között olyan személyeket találunk, akik előtte közvetve vagy közvetlenül részt vettek a likvidálásokban. Ezekben az esetekben nem kizárható, hogy bizonyos személyek csupán azért kerültek elkövetőként a jegyzőkönyvekbe, hogy a már megtörtént gyilkosságokat indokolják. 1945. március 8. és március 31. között 6 jegyzőkönyvet rögzítettek Martonoson, amelyben helyi magyarok - Gruik András, Szél Sándor, Betyák Bol- 111 112 113 111 Erre példa Bata Lajos magyarkanizsai polgár esete, aki a Népellenségek könyvében 647. sorszám alatt, mint presuden szerepel, viszont a 2340. sorszám alatt ismét Bata Lajos név szerepel, mint akit 3 év kényszermunkára ítéltek. Hasonló Bagi Vince magyarkanizsai hentessegéd esete is, akit a „presuden” szó ellenére „csupán” 3 hónap kényszermunkára ítéltek. 112 Njegovan, Drago (szerk.): Racija. Zlocini okupatora i njihovih pomagaca u Vojvodini, III. grupa masovnih zlocina. Növi Sad, 2009.; Njegovan, Drago (szerk.): Ulazak madjarske vojske u Backu i Baranju 1941. Zlocini okupatora i njihovih pomagaca u Vojvodini. I grupa masovnih zlocina. Növi Sad, 2012. 113 VL. F. 183. Kút.: 99-192. Anketne komisije, dokumentacija o ratnim zlocinima. Inv. predmeta. 51
