Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)
Forró Lajos: Partizániratok a Vajdasági Levéltárban
A 13 pontból álló szabályzat a Jugoszláv Népfelszabadító Bizottság 1944. május 6-i ülésén készült el.69 Részlet a szabályzatból: „9. cikkely Az Állami Bizottság önállóan vagy a föderális egységek bizottságaira támaszkodva dolgozik, amelyek e célból azonnal kinevezik végrehajtó bizottságaikat (elnökségeiket), ezek pedig létrehozzák a munka [végzéséhez] szükséges szerveket. Az Állami Bizottság egyesíti, koordinálja és kontrollálja a föderális bizottságokat. A föderális bizottságok az összes összegyűjtött anyagot az Állami Bizottság rendelkezésére bocsátják további intézkedésre.” „11. cikkely A megszállók és támogatóik bűntetteinek megállapításán végzett munkájáért az Állami Bizottság Jugoszlávia Nemzeti Felszabadítási Bizottságának [tartozik] felelősséggel, amelyet munkája során tájékoztat. ” Az iratot Josip Broz Tito, a bizottság elnöke látta el kézjegyével. A szabályzat elkészítését követően a belgrádi egyetem professzorát, dr. Dusán Nedeljkovicot70 nevezték ki a bizottság elnökévé. A titkár dr. Vlada Jokanovic szarajevói ügyvéd, a tagok pedig dr. Svetozar Rittiga, dr. Maks Snuderla, Jakova Avsic, Pero Krstajic, Pavel Sateva és Pero Mijacevic lettek.71 A bizottság Vis szigetén működött, és csak 1944. október 20-a - a főváros felszabadítása - után tette át székhelyét Belgrádba. Ezután sikerült a hatáskörét kiterjesztenie, illetve kialakítania a teljes körű működést, aminek eredményeképpen 1945 végére 439 személy dolgozott az Állami Bizottságban. A működését - jogi, nyomozati, közzétételi, végrehajtó, regisztrációs és személyügyi - albizottságok keretében valósította meg.72 Jugoszlávia Népfelszabadító Bizottságának döntése, illetve az 1944. május 6- án hozott szabályzat értelmében 1944 februárja és novembere között a köztársaságok és tartományok területén megalakultak a Háborús Bűnöket Vizsgáló Bizottság föderatív egységei. Elsőként 1944. február 19-én a szlovén, majd ezt követte a Crna Gora-i (május 19-én), a horvát (május 19-én), a bosznia-hercegovinai (július 1-jén), a mace69 Dokumenti iz istorije Jugoslavije 1996. 445 -446. 70 Nedeljkovic, Dusán (Isakovo, Cuprija, 1899 - Beograd, 1984) Filozófiából doktorált Párizsban. A kommunista párt és a Népfelszabadító hadsereg tagja 1941-től. A Borba című újság egyik szerkesztője. A háború után a belgrádi Bölcsészettudományi Kar professzora. Az ÓZNA aranycsillag kitüntetésének birtokosa. 71 Dokumenti iz istorije Jugoslavije 1996. 21. 72 Cvetkovic, Srdan: Izmedu srpa i cekica. Rcpresija u Srbiji 1944-1953. Beograd, 2006. 250. (A továbbiakban: Cvetkovic 2006.) 40
