Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)
Molnár Tibor: Az 1944–45-ös magyarellenes atrocitásokra vonatkozó iratok a Zentai Történelmi Levéltár fondjaiban
kellett rendelkezniük, a jogi képzettség - kezdetben - még nem volt feltétel, de mindenképpen előnynek számított. A járási népbíróságok bíráit és esküdtjeit a járási népbizottságok, a körzeti népbíróságokét a körzeti népbizottságok közgyűlései választották meg és nevezték ki. A járási népbíróságokra vonatkozó legfontosabb rendelkezések: • Elvben valamennyi járási népbizottság székhelyén járási népbíróság alakult, amelynek illetékességi területe a járás közigazgatási területét foglalta magába. Ez alól lehetett kivétel, amennyiben egy járás területén két vagy több járásbíróság működött. • A járási népbíróság élén a járási népbíróság elnöke állt. Az elnök irányította és ellenőrizte a bíróság munkáját, a bírósági tanácsok összeállítását. • A járási népbíróságokon a bírói hatalmat háromtagú tanácsok gyakorolták. A bírói tanács tagjai közül egy személy szükségszerűen a járásbíróság állandó, kinevezett bírája volt, a tanács másik két tagja pedig népi esküdt. • járási népbíróságok mint elsőfokú bírósági szervek, polgári peres ügyekben ítélkeztek, amennyiben a perben szereplő érték nem haladta meg a 100 000 dinárt. • A járási népbíróságok keretében működő telekkönyvi hivatalok vezették a járásbíróság illetékességi területén fekvő kataszteri községek telekkönyveit, és ellátták a telekkönyvezéssel kapcsolatos ügyintézést. A körzeti népbizottságok székhelyein - élükön a bíróság elnökével - körzeti népbíróságok alakultak. A körzeti népbíróságok ítélkezése kizárólag háromtagú bírói tanácsban folyt: első fokon a tanácsot egy állandó bíró és két népi esküdt, másodfokon három állandó bíró alkotta. Vajdaság Legfelsőbb Népbírósága az egész tartomány területére illetékes volt, ítéleteit háromtagú bírói tanács hozta meg. Feladatai közé tartozott, hogy döntsön a népbíróságok és a néphatalmi szervek közötti vitás kérdésekben, a járási és a körzeti bíróságok illetékességében felmerülő kérdésekben, valamint tanácsadói szerepet látott el a bírói gyakorlatban felmerülő kérdésekkel kapcsolatban. A Vajdasági Legfelsőbb Népfelszabadító Bizottságának Elnöksége 1945. május 4-én hozta meg a tartomány bírósági hálózatának megszervezésére vonatkozó döntését. Ennek értelmében Vajdaság Legfelsőbb Népbírósága Újvidéken működött, a vajdasági bírósági hálózatot pedig a következő módon alakították ki: • járási népbíróság alakult Újvidéken (Növi Sad), Zsablyán (Zabalj), Óbecsén (Stari Becej), Kúlán (Kula), Palánkén (Backa Palanka), Zomborban (Sombor), Apatinban (Apatin), Hódságon (Odzaci), Kiskőszegcn (Batina), Dár24
