Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)

Dokumentumgyűjtemény

19. DOKUMENTUM

Körzeti Népbíróság Szabadka

Alulírott Bagi Antalné született Vadász Piroska magyarkanizsai lakos (Karadorde utca 24.) a Járási Népbíróság 929/45. számú határozata ellen

fellebezést nyújtok be

és kérem annak elfogadását, a fenn említett Járási Népbíróság záradékát helyezzék hatályon kívül a következő

indok alapján

A Zentai Járási Népbíróság az említett záradéka szerint egy hold és ötven négyszögöl földet koboz el, mert erre a Járási Népbizottság tett javaslatot azon oknál fogva, hogy a férjem a felszabadulás után eltűnt. Igaz, hogy a férjem a felszabadulás után eltűnt, de e vágyónelkobzási eljárás, amely rám, illetve a gyermekeimre irányul, törvényellenes és a meglátásom szerint igazságtalan a következők miatt:

1. A nemzeti naptár népi törvényekre vonatkozó cikkében dr. Gyetvai Károly többek között a következőket említi: a vagyonelkobzást csak azokban az esetekben lehet végrehajtani, ha van határozat vagy bírósági ítélet arról, hogy a tulajdonos háborús bűnös. Viszont én a mai napig nem kaptam semmiféle hivatalos végzést, sem ítéletet, hogy milyen bűne volt a férjemnek. Meggyőződésem, hogy [a férjem] nem követett el olyan bűnt, amiért halálbüntetést érdemelt volna, és azt, hogy a családjától minden vagyonát elkobozzák, a legkisebb lehetőséget sem adva az életre. Úgy gondolom, ha a férjem valóban bűnös lett volna, már régen kaptam volna erről konkrét határozatot és adatokat.

2. A helyettes államügyész fent említett értelmezése még a következőket mondja: a törvény célja a háborús bűnös anyagi téren történő megrövidítése. Mivel az én férjem már nem él, ezért nem lehet anyagi téren megrövidíteni. Csupán engem és kiskorú gyermekeimet lehet anyagi téren megrövidíteni. Vagyis a va- gyonelkobzási eljárás ebben az esetben sem törvényes. Meggyőződésem, hogy a demokratikus elvek szerint mindenki egyénileg felel a [tetteiért], és nem az egész családja, mint ami ez esetben történt.

Egészségileg annyira gyenge, szellemileg és testileg [pedig] megtört vagyok, hogy ez nem teszi lehetővé számomra, hogy új foglalkozást vagy életet kezdjek. Úgy gondolom, hogy e szociális állapot a fellebbezésemben azzal az indokkal is találkozik, hogy két kiskorú gyermekem, akik semmi szín alatt nem bűnösek, ne legyenek [anyagilag] megrövidítve, mert ők ezt nem érdemelték meg.

188