Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)
Dokumentumgyűjtemény
fogvatartottakat. Ki kell hangsúlyozni, hogy a vádlott nem volt hivatalos személy, akinek dolga lett volna a foglyokkal, hanem mint polgári személy felhatalmazás nélkül és önkényesen járt be a börtönbe, és követte el gaztetteit. A felsorolt tények a vádlott gyenge erkölcsi tartására utalnak, aki bejárt a börtönbe és kínozta a fogvatartottakat azért, hogy élvezkedjen ezekben a kínzásokban, és még a kiskorú gyermekeit is [magával] vitte, hogy ők is részt vegyenek ebben. A bíróság [úgy] értékelte, hogy a vádlott bűnös a népvagyon rablásában. A vádlott számára ismertnek kellett lennie [annak], hogyan lehet kérelmezni és hozzájutni az elhagyott vagyontárgyakhoz, amennyiben ő valóban károsult volt a háborúban. Ezt azért is ismernie kellett, mert ő is dolgozott a helyi bizottságnál. Ennek ellenére mégis önkényesen, bárki kérdezése és engedélye nélkül megkaparintotta magának a népvagyont jogellenes és tiltott haszonszerzés céljából. A vádlott védekezése, hogy azért járt be a börtönbe és verte [a foglyokat], hogy elégtételt vegyen, nem helytálló és nem megalapozott, ezért a bíróság nem fogadhatta el a következő okok miatt: 1. a vádlottnak rendelkezésére álltak a törvényes eszközök, hogy perelje azokat az embereket, akik ellene a megszállás alatt bűncselekményeket követtek el, mert ezek az érvényben lévő jogszabályok alapján szigorúan meg lettek volna büntetve, 2. bebizonyosodott, hogy a vádlott sorba verte a foglyokat, nem korlátozódott csak azokra, akik személyesen vétettek ellene. A Népfelszabadító Bizottság jellemzése szerint a vádlott környezetében nem élvez tekintélyt, bűncselekményeinek elkövetése során kommunistának adta ki magát, ezzel rontotta azoknak a harcosoknak a tekintélyét, akik életüket [adták] ezért az országért lemondva a személyes érdekekről és célokról. A vádlott elítélése azért is szükséges, hogy a becsületes lakosság körében [olyan] benyomás teremtődjön, hogy hatóságaink üldözik a bűnözőket, tekintet nélkül a károsultak nemzetiségére. A felsoroltak miatt a bíróság azon az állásponton van, hogy az ítélet szabályos és a törvényen alapul. Halál a fasizmusra, szabadság a népnek! Jegyzőkönyvvezető: [aláírás] Vujkovic Margit s. k A tárgyat irattározni. 1950. XII. 26. Jelzet: TLZ. F. 127. Járásbíróság, Zenta. Hadbírósági iratok, 1945. S. 1139/45. Preradovic Milutin magyarkanizsai lakos elleni büntetőeljárás. Megjegyzés: Az eredeti irat szerb nyelvű, amit írógéppel, latin betűs írásmóddal készítettek el. A Tanács elnöke: Njaradi Jovan s. k. 171
