Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)
Áldozatok
tatta és feloldozta bűneiktől társait. 1944. november 21-én hajnalban az apátplébánost 23 társával együtt likvidálták, a tetemeket egy jelöletlen tömegsírba ásták el.448 A 2000-ben megjelent Dokumenti iz istorije Jugoslavije (Dokumentumok Jugoszlávia történetéből) című könyv negyedik kötetében a német háborús bűnösök névsorában 7203-as sorszámmal szerepel Werner Mihály neve mint népi német (folksdojcer), aki tagja volt a szerbeket internáló bizottságnak Martonoson.449 Werner Mihály német származása ellenére magyarnak tartotta magát, és nincs tudomásunk arról, hogy bármilyen német szervezet tagjaként tevékenykedett volna. Az erre való utalás nyilvánvalóan téves. A martonosi háborús bűnöket vizsgáló helyi bizottság a likvidálásokat követően, 1944. december 6-án kezdi meg a feljelentések gyűjtését. Werner Mihály ellen összesen két feljelentés érkezik, mindkettő 1945. március 2-án, tehát 101 nappal a likvidálását követően. Az elsőben az 59 éves feljelentő azzal vádolja a plébánost, hogy az ő parancsára internálták és emiatt öt hónapot és hét napot töltött fogságban.450 A második feljelentésben egy helyi 70 éves szerb földműves vádolja a plébánost: „Azonnal a megszállók bejövetelekor, engem a katonák, akiket Dömötör András nemzetőr vezetett, letartóztattak. Azért, mert amikor a martonosi börtönben töltöttem néhány napot, Werner Mihály, aki a szerbek elleni terror fő kezdeményezője és szervezője volt, megparancsolta, hogy engem a többi szerbbel együtt, akik velem együtt a börtönben voltak, Magyarkanizsára hajtsanak. Magyarkanizsán a börtönben ültem, amíg el nem engedtek. Összesen 10 napot töltöttem a börtönökben.”45' Mindenképpen említést érdemel, hogy mindkét feljelentésben tanúként szerepel Vucic Mita neve, akiről a visszaemlékezők egyöntetűen állítják, hogy az egyik vezető ideológusa volt a martonosi magyarok ellen elkövetett atrocitásoknak.452 A meglehetősen egyszerűen fogalmazó iratokkal ellentétben a visszaemlékezések szerint Werner Mihály plébános nem töltött be vezető szerepet az események alakításában. A vádak - a későbbiekben is - valószínűleg azért érték, mert jó kapcsolatot ápolt Fehér Mátyás főjegyzővel, illetve aktívan részt vett a falu közéleti tevékenységében. A háborús bűnöket vizsgáló helyi bizottság iratai között több helyen is találkozunk Werner Mihály nevével. A kényszermunkára hurcolás kategóriájában a vádolt kilenc személy között megtalálható Werner Mihály neve is, ahol testvéré448 Forró 2007. 62-64. 449 Dokumenti iz istorije Jugoslavije. IV. kötet 2000. 746. 450 VL. F. 183. Kút.: 321. Prijave Martonos. Broj: 397. 451 VL. F. 183. Kút.: 321. Prijave Martonos. Broj: 403. 452 Bővebben lásd: Forró 2007. 59. 126
