Urednik Fodor István: Fondjegyzék a Bánát, Bácska és Baranya katonai közigazgatása tanulmányozásához - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 2. (Zenta - Szeged, 2012)
Bánát, Bácska és Baranya katonai közigazgatása 1944–1945-ben - A levéltári anyag kutatására vonatkozó jogszabályok
Intézményeknek, egyetemeknek nincsenek nyilvános levéltárai, viszont a kutatóknak érdemes a múzeumokat is meglátogatni, mert mindnek van kisebb-nagyobb dokumentumgyűjteménye. Ez vélhetően a kezdeti szervezési, szervezeti forma következménye. Nyilvános levéltárat, illetve levéltári részleget működtet még a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Karlócán, ahol főként a Szerb Görögkeleti Egyház anyagát gondozzák, továbbá Újvidéken a Szerb Matica hatalmas kéziratgyűjteménye is a kutatók rendelkezésére áll. A témához kapcsolódó, a Vajdaságra is vonatkozó bőséges dokumentumanyaggal rendelkezik még Belgrád Város Történelmi Levéltára, Szerbia Levéltára, Jugoszlávia Levéltára és a Honvédelmi Minisztérium Katonai Levéltára. (A korszak dokumentumainak átadása a Belügyminisztérium részéről még nem fejeződött be.) A Vajdasági Történeti Múzeum (egykor Forradalmi Múzeum) is őriz írott dokumentumokat és fényképeket is 1944-1945. évi eseményekről. Az intézmény két munkatársa, Sofija Tomik és Drago Njegovan tagja az események feltárására alakult magyar-szerb vegyes bizottságnak. A LEVÉLTÁRI ANYAG KUTATÁSÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK A levéltári tevékenységet Szerbiában az 1994-ben megjelent Törvény a kultúrjavak védelméről2 szabályozza. E törvény 95. szakasza értelmében 2002-ig Szerbia Művelődési Minisztériuma engedélyezte a külföldieknek a levéltári kutatást a tartomány (Vajdaság) területén is, attól kezdve a Tartományi Művelődési Titkárság engedélyével kutathatnak a vajdasági levéltárakban. Az engedély kiadása előtt kikérik az érintett levéltár véleményét is. A titkárság szerb elnevezése: Pokrajinski Sekretariat za kulturu, címe 21000 Növi Sad, Bulevar Mihajla Pupina 16. A kutatási engedély megszerzését nagyban megkönnyíti, ha a határon túli és vajdasági levéltárak között fennáll a kölcsönösség elve. A kultúrjavak, így a levéltári anyag külföldre vitelét is (például kiállítási céllal) az említett törvény 118. szakasza szabályozza és Szerbia Művelődési Minisztériuma, illetve a Tartományi Művelődési Titkárság engedélyéhez köti. Már esett szó arról, hogy a BIA3 a Belügyminisztériummal karöltve folyamatosan adja át a belgrádi levéltáraknak a korábban titkos levéltári anyagot. Ez kutatható állapotban van, de levéltárilag rendezetlennek számít. Minden levéltár kutatói szabályzata (nem a hatályos törvény) kimondja, hogy csak rendezett anyag adható a kutatóknak. A rendelkezés helyénvaló, csak az a gond, hogy a rendezés sok időt igényel. Mivel azonban az intézmény igazgatója engedélyezi vagy tiltja a kutatást ilyen esetekben, az Állami Bizottság és annak Vajdasági Albizottsága kérésére az intézményvezető nem követ el törvénysértést, ha a bizottságok által kijelölt kutatóknak rendelkezésre bocsátja a csak irattárilag rendezett anyagot is. 2 Zakón o kulturnim dobrima. A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 1994. 71. sz. 3 BIA = Bezbednosno-informaciona agencija = Nemzetbiztonsági Hivatal. 13
