Urednik Fodor István: Fondjegyzék a Bánát, Bácska és Baranya katonai közigazgatása tanulmányozásához - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 2. (Zenta - Szeged, 2012)
Bánát, Bácska és Baranya katonai közigazgatása 1944–1945-ben
erélyes, és nem szavatolta teljes mértékben a kitűzött célok megvalósítását, mi több: a megbízhatatlan nemzeti kisebbségek - németek, magyarok, románok - passzivitása és esetleges ellenséges megnyilvánulása a hátországban veszélyeztethette az ország teljes felszabadításáért folytatott további harcot. Ezért a legfelsőbb politikai és katonai szervek 1944. október 17-én Versecen megtartott együttes ülésén döntés született a katonai közigazgatás bevezetéséről Bánát, Bácska és Baranya területén. A rendelet, amelyet Tito írt alá, a katonai közigazgatás bevezetését az általános biztonsági helyzet mielőbbi normalizálásával, a gazdasági kapacitás és a termelés háborús erőfeszítések szolgálatába állításával magyarázta, de megemlítette azoknak a gondoknak a rendezését is, amelyeket az „idegen elemek” okoztak. A hátország stabilizálására azért is szükség volt, hogy - a Tito-Sztálin-megállapodás értelmében - szavatolt legyen a Vörös Hadsereg zavartalan átvonulása a jugoszláv területen. A katonai közigazgatás bevezetése azt jelentette, hogy a bírói és a végrehajtói hatalom is teljesen a hadsereg ellenőrzése alá került, a „civil” hatalmat képviselő népfelszabadító bizottságok csak tanácsadói szerepet kaptak, illetve végrehajtották a katonai szervek parancsait. A katonai közigazgatás működését ideiglenes jeliegűre tervezték, időtartamát az ország teljes felszabadulásáig maximalizálták. Bánát, Bácska és Baranya Katonai Közigazgatásának élére Ivan Rukavina vezérőrnagyot nevezték ki, aki közvetlenül Titónak tartozott felelősséggel. A katonai közigazgatás parancsnoka október 22-ei rendeletében - a felsoroltak mellett - már hangsúlyozta a terület délszláv jellegének megőrzését is. A katonai közigazgatás a rábízott hatalmat ügyosztályokon keresztül gyakorolta. Bánát, Bácska és Baranya Katonai Parancsnoksága két körzetre oszlott:- a Bánát Katonai Körzetre Nagybecskerek székhellyel;- a Bácska és Baranya Katonai Körzetre Újvidék székhellyel. A körzetekben térségparancsnokságok alakultak, egy-egy ilyen parancsnokság illetékességi területe 2-3 közigazgatási járás területét foglalta magában. A Bácska és Baranya Katonai Körzet területén öt térségparancsnokság alakult Újvidék, Zombor, Óbecse, Szabadka székhellyel, valamint a Baranyai Térségparancsnokság. A Bánát Katonai Körzet keretében térségparancsnokság működött Nagybecskereken, Nagykikindán, Pancsován és Versecen. A járási székhelyeken és más városokban - járásonként legfeljebb 2-3 településen - városparancsnokságok alakultak. A városparancsnokságok keretében a következő ügyosztályok működtek: I. közigazgatási; II. katonai igazgatási; III. gazdasági; IV. közlekedési-műszaki; V. oktatási; VI. egészségügyi. A Bácska és Baranya Katonai Körzetben városparancsnokságok alakultak:- az Újvidéki Katonai Térségparancsnokság területén Újvidéken, Bácspalánkán és Titelen;- a Szabadkai Katonai Térségparancsnokság területén Szabadkán, Topolyán és Zentán; 10
