Molnár Tibor: A zentai Városparancsnokság válogatott iratai 1944–1945 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 1. (Szeged - Zenta, 2011)
Dokumentumok
A Népfelszabadító Bizottság első feladata mind szándéka, mind pedig a népfelszabadító harc vezetőitől kapott utasítások értelmében az volt, hogy városunkban megőrizze a példás rendet és békét, hogy ezzel biztosítsa a Vörös Hadsereg akadálymentes előrehaladását győzedelmes hadjáratában. Hogy elérjük ezt az első és legfontosabb célunkat, a Népfelszabadító Bizottság azonnal hozzálátott a népi milícia megszervezéséhez, a pillanatnyilag rendelkezésre álló emberállományból és fegyveranyagból. A Bizottság, mérlegelve a Zentán élő nemzetiségek arányának kedvezőtlen voltát, valamint különböző politikai áramlataikat, kezdetben a békülékenység mellett döntött. A Népfelszabadító Hadsereg városunkba való bevonulása, illetve, hogy kapcsolatba kerültünk a Főbizottság illetékeseivel - akik a további munkánkhoz útmutatást és utasításokat adtak -, megszilárdította helyzetünket, olyannyira, hogy a bonyolult körülmények ellenére is radikálisabb intézkedéseket foganatosíthattunk. Azt, hogy valóban összetett politikai körülmények között éltünk, mi sem bizonyítja jobban, és [egyben] igazol is bennünket, hogy a legfelsőbb vezetés, megértve az általános helyzetet vidékünkön, elrendelte a katonai közigazgatás [bevezetését] a Bánátban, a Bácskában és Baranyában. A zentai Népfelszabadító Bizottság másik gondja az volt, hogy javítson a gazdaság kaotikus állapotán, amit a fasiszta hatóságok hagytak hagyatékul. Ez a káosz elsősorban a javak egyenlőtlen eloszlásából ered, ezért első feladatunk volt, hogy az aszociális helyzeten, amely népünk lételemének ártott, radikális és gyors lépésekkel javítsunk. Azért, hogy városunkban a munka minél előbb visszatérjen a rendes kerékvágásba, szükség volt a Népfelszabadító Bizottság hivatali tevékenységének megszervezésére is, hogy megindulhasson a tiszta hivatali adminisztráció az egyes ágazatokban. A Népfelszabadító Bizottság elnöksége mellett megalakultak a [következő] bizottságok: 1. elnökség, amely az elnökből, az alelnökből, a titkárból, az ügykezelőből és az irattárosból áll; 2. a hivatali munkát ellátó bizottság; 3. pénzügyi bizottság; 4. kereskedelmi- és iparügyi bizottság; 5. mezőgazdasági bizottság; 6. az elhagyott birtokok felszámolását és a megszállás alatt elvett vagyon visszajuttatása során felmerülő viták megoldását végző bizottság; 7. lakásügyi bizottság; 8. adóügyi bizottság; 9. szerkesztőségi ügyosztály; 10. közlekedésügyi bizottság; 11. panaszügyi bizottság; 12. tanügyi bizottság; 13. egészségügyi bizottság; 14. anyakönyvi ügyek bizottsága; 15. építészeti és mérnöki bizottság; 68