Molnár Tibor: A zentai Városparancsnokság válogatott iratai 1944–1945 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 1. (Szeged - Zenta, 2011)
Dokumentumok
4. szakasz A határozat 1. és 2. szakaszában megjelölt vagyon, valamint mindazon javak, amelyekre már létezik polgári vagy katonai bírósági végzés, illetve már a határozat meghozatalát megelőzően állami tulajdonba kerültek vagy állami igazgatás alatt [állnak], esetleg államilag lefoglalták a Demokratikus Föderatív Jugoszlávia valamely szövetségi egységében a kereskedelmi és ipari bizottság mellett [működő] Népi Vagyonkezelőség igazgatása és felügyelete alá kerülnek. Ez arra a vagyonra vonatkozik, amelyet a kereskedelmi és ipari bizottság állami jelentőségűvé nyilvánít. Amennyiben még nincs ítélet, vagy az eljárás még nincs megindítva a tulajdonos ellen, a megszállók és segítőik bűntetteit kivizsgáló állami bizottság javasolni fogja a Népi Vagyonkezelőségnek a vagyon ideiglenes igazgatás és felügyelet alá való helyezését. Ezek a bizottságok kötelesek egyidejűleg eljárást kezdeményezni a polgári vagy katonai bíróságoknál. Hasonló módon járnak el azok vagyonával, akik ellen a bíróság jelentése szerint [már] megindult az eljárás olyan bűncselekmény miatt, amely vagyonelkobzással jár. 5. szakasz Az államosított és lefoglalt vagyont a Népi Vagyonkezelőség felügyelete alá helyezik azért, hogy ezeket maximálisan tervszerű termelésre használják fel a felszabadító háború mielőbbi megnyerése [érdekében], valamint hogy megteremthessék a feltételeket Jugoszlávia, valamint a szövetségi egységek sikeres gazdasági újjáépítéséhez. Az állami tulajdon kérdését - legyen az Jugoszlávia vagy a szövetségi egységek tulajdona - később rendezik, a Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács külön határozatával, megőrizve ezt követően is az irányítást és a termelést egységes állami terv alapján. 6. szakasz A határozat 1. szakaszában felsorolt személyekés vállalatok jogi ügyletei, melyeket 1941. április 6-át követően a határozat nyilvánosságra hozataláig vagy a határozat életbe lépését követően azzal a szándékkal kötöttek, hogy elkerüljék a határozat következményeit, valamint a moszkvai és a teheráni konferencia által kilátásba helyezett szankciókat, semmissé nyilváníttatnak. 2. A jogi ügyletek bírósági ítélettel történő megsemmisítéséig a vagyonnal a Népi Vagyonkezelőség rendelkezik a 4. szakasz 2. pontja értelmében. 7. szakasz A vagyon állami tulajdonba való kerülésével, illetve állami irányítás alá vonásával megszűnik az addigi tulajdonosok rendelkezési joga. 158
