Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
I. Kutatómunkánk eredményeiből
57 reite) Kávéházból elindultak az ifjak, a közben csatlakozott egyetemistákkal, járókelőkkel Länderer és Heckenast nyomdájához. Länderer tanácsára (!) lefoglaltak egy gépet, és így a tizenkét pontot, a Nemzeti dalt cenzori engedély nélkül több ezer példányban kinyomtatták és szétosztották. A nyomda épületétől mintegy kétszáz méterre volt a Károly laktanya, de a hatóságok nem mozgósították katonáit. Délután három órakor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd a tízezres tömeg a pesti Városházához vonult. Útközben az ifjúság vezetőihez csatlakozott Nyáry Pál és Klauzál Gábor is. Csatlakozásuk oka az volt, hogy az előző napon részükről ellenzett azonnali fellépés sikereit látva, annak esetleges radikalizálódását megakadályozzák. Jelenlétük ugyanakkor megkönnyítette a városi tanács helyzetét, hiszen a népgyűlés küldöttségében ily módon tekintélyes személyek is megjelentek. A tanácsurak többsége nem nagyon örült az ifjaknak, viszont Rottenbiller Lipót alpolgármester sietett a megjelenteket a tavasz első hírhozójaként üdvözölni, majd aláírta a tizenkét pontot „az országgyűlésben intézendő kérelmezésként". A városi tanács tehát elfogadta a tizenkét pontot és választmány alakult, melyet a városi tanács küldött a Helytartótanácshoz, hogy oda továbbítsa a követeléseket. A választmány indulása előtt a Városházához érkezett Almásy Móric gróf, aki Pozsonyból jött a nádor megbízásából, s beszámolt arról, hogy az országgyűlés küldöttsége aznap (március 15-én!) vitte a felirati javaslatot Bécsbe. Másrészt tolmácsolta a Helytartótanács üzenetét: A Helytartótanács kész az engedményekre (!), de a tömeg ne vonuljon át Budára. Ezt a kérést már nem lehetett teljesíteni, de azt igen, hogy a Városházán megválasztott választmány terjessze elő a Helytartótanácsnak a pontokat. A választmány vezetői: Nyáry Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere, és Klauzál Gábor ismert ellenzéki nemes. Zichy Ferenc gróf, a Helytartótanács elnöke fogadta a hatalmas tömeg kíséretében érkező választmányt, és elfogadta a követeléseket. Azonnal eltörölte a cenzúrát, de azzal a kikötéssel, hogy a sajtótörvény megszületéséig egy, a köz bizalmát élvező, s a Helytartótanács által kinevezett (!) bizottság látja el a sajtó ellenőrzését. Majd a Helytartótanács kijelentette, hogy a katonaság nem fog a rend fenntartásába avatkozni, hanem az a pesti polgárőrség feladata lesz. Táncsics Mihályt - Nyáry kezessége mellett - szabadlábra helyezték. A Helytartótanács tudomásul vette, hogy a pesti Városházán megalakult Rendre Ügyelő Választmány vállalja magára a főváros rendjének megőrzését. A tizenhárom tagú választmányban a radikálisoknak csak három képviselőjük volt: Petőfi, Vasvári, Irányi. Március 16-án a tizenkét pont, mint petíció, jelentősen megnőtt súllyal indulhatott Pozsonyba.2 Az április 14-én berekesztett utolsó rendi országgyűlés után Pestre érkezett Batthyány-kormány számára a hajókikötőben az ifjúság ünnepélyes fogadtatást rendezett, és Vasvári mondott köszöntőt. 2 HERMANN Róbert (szerk.): Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története. Videopont Kiadó, Bp., 1996. 27-29., KOSÁRY DOMONKOS: Újjáépítés és polgárosodás. 1711-1867. Magyarok Európában. III. k., Háttér Kiadó, Bp., 1990. 330-331.
