Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
I. Kutatómunkánk eredményeiből
17 tanácstalanság közepette részt vett a Tisza-szabályozás korrekciójának kimunkálásában és végrehajtásában.33 Herrich Károly bukását az 1879-es szegedi árvíz okozta, amelyért őt tették felelőssé. Szeged 5723 házából csak 384 maradt épségben. Herrich a katasztrófa fő okának azt tekintette, hogy a Maros torkolatát nem helyezték át a város alá, és a két folyó árhulláma találkozott. Sőt, ebben a felelősséget megpróbálta Szeged városára hárítani A Tisza- szabályozás és a szegedi válság című tanulmányában, ami csak olaj volt ekkor a tűzre. Elismerte ugyanakkor, hogy gyengék voltak a töltések, nem szervezték meg az árvízvédelmet, és kevés volt a műszaki személyzet. Levonta a következtetést: nyugdíjba vonult,34 azonban nem vonult teljesen vissza. Javasolta, hogy adják ki a Dunáról és a Tiszáról valamint mellékfolyóikról készült felvételek és mérések adatait, vízrajzi leírásukat, amelyhez hasonlóval egyetlen európai ország sem rendelkezett. Alapító tagja volt 1867-ben a Magyar Mérnök Egyletnek, annak közlönyében több tanulmányt publikált, a vízügyi rovatnak szerkesztője volt. 1881-ben kinevezték a Ferenc-csatorna igazgató- sági tagjának. 1888-ban bekövetkezett haláláig tevékeny életet folytatott.35 Herrich Károly életműve a szakirodalomban kevés helyet kap, és többnyire negatív megítélésben. Ennek a szegedi nagy árvízen kívül oka lehet az is, hogy munkásságának fő korszaka 1850-1867 közé esik, amelyet a magyar történetírás nem kedvel túlzottan, s kevéssé értékel. De azt is meg kell említenünk, hogy a vízszabályozások előtt Magyar- ország területének 15 %-át, 3,5 millió ha mezőgazdaságilag hasznosítható területet állandóan vagy időszakosan víz borított, és ennek mentesítését nevezte Kvassay Jenő második honfoglalásnak. A munkák zöme pedig 1846-1879 között történt, éppen Herrich Károly irányításával.36 Néhány szerző szerint hozzá nem értő volt munkájában, és megsértette Vásárhelyi Pál emlékét. Az első vádra nem tudok mit mondani, mert nem vagyok mérnök. A másodikra pedig a mérnökegylet alakuló közgyűlésén elhangzott előadásából idéznék, ahol Vásárhelyi Pál emlékét méltatta. így fogalmazott: „Nekem nincs okom emlékét másképp, mint elődömét tisztelnem, míg csak alig ismertem is őt, - de érdemeit annyira értem, annyira érzem, [...], hogy kötelességemnek tartom nevét fenntartani, s őt odahelyezni, hova ő genialitása után tartozik. S midőn ezt tenném, imaszerű fohászom oda terjed, - szakmánk nehéz pályáján haladva, kövessük őt és az általa megkezdett, és annyi jeles elődünk után kimutatott úton haladjunk előre.. ,"37 FORGÓ GÉZA38 33 FEJÉR László: 150 éve született Kvassay Jenő, a dualizmus korának kiemelkedő vízügyi vezetője. Honismeret 2000. 4. sz. 34 Dóka K. i. m. 190. 35 DÓKA K. i. m. 179. 36 Dókák. i.m. 161. 37 HERRICH K.: Értekezés Vásárhelyi Pál felett. In: Magyar Mérnök és Építész Egylet közlönye. Pest, 1867.15. 38 Elhangzott a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület konferenciáján, Szegeden, a Dugonics András Piarista Gimnáziumban 2011. március 25-én.
