Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)

I. Kutatómunkánk eredményeiből

17 tanácstalanság közepette részt vett a Tisza-szabályozás korrekciójának kimunkálásában és végrehajtásában.33 Herrich Károly bukását az 1879-es szegedi árvíz okozta, amelyért őt tették felelőssé. Szeged 5723 házából csak 384 maradt épségben. Herrich a katasztrófa fő okának azt te­kintette, hogy a Maros torkolatát nem helyezték át a város alá, és a két folyó árhulláma találkozott. Sőt, ebben a felelősséget megpróbálta Szeged városára hárítani A Tisza- szabályozás és a szegedi válság című tanulmányában, ami csak olaj volt ekkor a tűzre. El­ismerte ugyanakkor, hogy gyengék voltak a töltések, nem szervezték meg az árvízvé­delmet, és kevés volt a műszaki személyzet. Levonta a következtetést: nyugdíjba vo­nult,34 azonban nem vonult teljesen vissza. Javasolta, hogy adják ki a Dunáról és a Ti­száról valamint mellékfolyóikról készült felvételek és mérések adatait, vízrajzi leírásu­kat, amelyhez hasonlóval egyetlen európai ország sem rendelkezett. Alapító tagja volt 1867-ben a Magyar Mérnök Egyletnek, annak közlönyében több tanulmányt publikált, a vízügyi rovatnak szerkesztője volt. 1881-ben kinevezték a Ferenc-csatorna igazgató- sági tagjának. 1888-ban bekövetkezett haláláig tevékeny életet folytatott.35 Herrich Károly életműve a szakirodalomban kevés helyet kap, és többnyire negatív megítélésben. Ennek a szegedi nagy árvízen kívül oka lehet az is, hogy munkásságának fő korszaka 1850-1867 közé esik, amelyet a magyar történetírás nem kedvel túlzottan, s kevéssé értékel. De azt is meg kell említenünk, hogy a vízszabályozások előtt Magyar- ország területének 15 %-át, 3,5 millió ha mezőgazdaságilag hasznosítható területet ál­landóan vagy időszakosan víz borított, és ennek mentesítését nevezte Kvassay Jenő második honfoglalásnak. A munkák zöme pedig 1846-1879 között történt, éppen Her­rich Károly irányításával.36 Néhány szerző szerint hozzá nem értő volt munkájában, és megsértette Vásárhelyi Pál emlékét. Az első vádra nem tudok mit mondani, mert nem vagyok mérnök. A másodikra pedig a mérnökegylet alakuló közgyűlésén elhangzott előadásából idéznék, ahol Vásárhelyi Pál emlékét méltatta. így fogalmazott: „Nekem nincs okom emlékét másképp, mint elődömét tisztelnem, míg csak alig ismertem is őt, - de érdemeit annyira értem, annyira érzem, [...], hogy kötelességemnek tartom nevét fenntartani, s őt odahelyezni, hova ő genialitása után tartozik. S midőn ezt tenném, imaszerű fohászom oda terjed, - szakmánk nehéz pályáján haladva, kövessük őt és az általa megkezdett, és annyi jeles elődünk után kimutatott úton haladjunk előre.. ,"37 FORGÓ GÉZA38 33 FEJÉR László: 150 éve született Kvassay Jenő, a dualizmus korának kiemelkedő vízügyi vezetője. Hon­ismeret 2000. 4. sz. 34 Dóka K. i. m. 190. 35 DÓKA K. i. m. 179. 36 Dókák. i.m. 161. 37 HERRICH K.: Értekezés Vásárhelyi Pál felett. In: Magyar Mérnök és Építész Egylet közlönye. Pest, 1867.15. 38 Elhangzott a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület konferenciáján, Szegeden, a Dugonics András Pia­rista Gimnáziumban 2011. március 25-én.

Next

/
Thumbnails
Contents