Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
III. Könyvespolc
138 tott mesekönyv bemutatása, amely Palásti Annuska helyi mesemondó történeteit tartalmazza: Tengöri Hereberi atyámuram címmel. A mesegyűjtemény kiadásához kapcsolódóan a Csongrádi Levéltár 2011 őszén a Csongrád Megyei Levéltári Napok keretében Katona Imre emlékülést rendezett, amelynek témájául a Dél-alföldi mesekutatások szolgáltak. Az előadó jeles néprajzkutatók, egyetemi tanárok, Katona tanár úr egykori tanítványai és munkatársai voltak, így: Lábadi Károly, Voigt Vilmos, Kriston Vízi József, Bereznai Zsuzsanna és Kriza Ildikó, valamennyien a téma szaktekintélyei. Az elhangzott előadások szerkesztett formában itt olvashatók. Az előadásokon elhangzott, hogy igen gazdag a Dél-Alföld mesekincse, bár ma már nehéz lenne élőszóban mesét gyűjteni. Katona Imre és néhány társa még időben megkezdték a gyűjtést, és meséltettek olyan személyeket, akik őrizték, bírták ezt a mesekincset. Katona Imre is meséltette Palásti Annuskát, akinek meséit először hallás alapján, aztán gyorsírással, a sajátos nyelvi jegyeket is jelölve gyűjtötte össze. (A mesék forrásának, Palásti Annuskának egykori lakóhelyét a Csongrádon élő és alkotó Dudás Sándor szobrászművész által készített köztéri bronz kisplasztika jelöli. A meséket tartalmazó kötet érdekessége, hogy az illusztrációkat a szobrász lánya, Pál-Dudás Ági készítette.) A történelmi Magyarország déli részét bebarangolva, mesekincsének jellegzetességeit megismerve jutunk el a Dráva-szögön, Kopáncson keresztül, a Duna-Tisza köz mesevilágát szemléltető Kecskemét környéki mesevilágtól a félegyházi mesevilágon át Csongrádig. Palásti Annuska meséi nem kimondott gyermekmesék. Ezek a meseként elhangzó, szájról szájra terjedő történetek vagy a képzelet szüleményei, vagy megtörtént, de a régmúltba vesző eseményeket színeznek meseszerűvé, éppen úgy felnőtteknek szólnak, mint a világ mesekincsének jelentős része Aesopustól a Grimm testvéreken át egészen napjaink nem szándékosan lebutított meséiig. A konferencián elhangzó és itt szerkesztett formában olvasható előadásokból világossá válhat minden érdeklődő olvasó számára, hogy a mindennapi emberi értékeink egyik legjelentősebb hordozója az a mesekincs, amelyet még az utolsó pillanatokban összegyűjtöttek Katona Imre és társai a XX. század első felében, középső harmadában. Érdemes ide citálnom Voigt Vilmos előadásának utolsó mondatait: „A csongrádi mesék megjelenése, már korábban az Oppidum Csongrád 2004 c. kiadvány idevágó tanulmányai, most pedig éppen a mai konferenciánk sokoldalú képet ad Katona Imre munkásságáról. Az egyes szerzők adatai egymást kiegészítik, - viszont nem mindig ugyanazokat említik. Ez így természetes, és az összképen mit sem változtat. Am mások írásainak elolvasására is buzdítom cikkem forgatóit! Annál is inkább, mivel például az Oppidum Csongrád köteteiben Katona Imre rendszeresen publikált, halála (2001) után pedig több írás jelent meg róla." A 2012. évi periodikában a másik, jelentős helytörténeti téma Gát László csongrádi születésű helytörténész, nyugalmazott középiskolai tanár munkája, amely a Klebels- berg Kunó nevével fémjelzett iskolaépítési programot, és a tanyasi, külterületi iskolák létesítésével kapcsolatos kutatás eredményeit teszi közzé: A Tari-dombi Széchenyi István Állami Elemi, illetve Általános Iskola története 1927-1960 címmel. Gát László köztisz